EU ellátási lánc irányelv: Veszély a középvállalkozásokra és a munkahelyekre!

EU ellátási lánc irányelv: Veszély a középvállalkozásokra és a munkahelyekre!

A Gazdasági Szenátus élesen bírálja a 2024. július 25-e óta hatályban lévő uniós ellátási láncról szóló irányelvet, amely a Vállalati fenntarthatósági átvilágításról szóló irányelvként (CSDDD) ismert irányelv célja az emberi jogok biztosítása, a környezetvédelmi normák emelése és a gyermekmunka megakadályozása. Hangos Leadersnet figyelmezteti a gazdálkodó szervezetet, hogy az irányelv veszélyt jelent a középosztályra, a jólétre és a munkahelyekre.

A CSDDD előírja, hogy a több mint 1000 alkalmazottat foglalkoztató vagy több mint 450 millió eurós éves forgalmú vállalatok figyeljék globális ellátási láncukat az emberi jogi és környezeti kockázatok szempontjából. A gyakorlatban azonban ez elfogadhatatlan terhet róhat a kis- és középvállalkozásokra (kkv-kra). Hans Harrer, a Gazdasági Ügyek Szenátusának elnöke „bürokratikus szörnyetegnek” minősíti az irányelvet, amely túlterheli a középvállalkozásokat.

A bürokrácia és a megvalósíthatóság kritikája

Az irányelvhez kapcsolódó követelmények összetettek. A vállalatoknak kockázatalapú rendszert kell bevezetniük az emberi jogok megsértésének és a környezeti károk azonosítására és megelőzésére. Ez magában foglalja többek között a kockázatelemzéseket, a megelőzési intézkedéseket és a panaszeljárások kialakítását. A kisvállalkozások azonban gyakran nem rendelkeznek a szükséges emberi vagy pénzügyi erőforrásokkal, hogy megfeleljenek ezeknek a követelményeknek CSR Németországban.

Míg az irányelv az EU-ban székhellyel rendelkező vállalatokra vonatkozik, a harmadik országokból származó vállalatokra is vonatkozik, ha az EU-ban megfelelő értékesítést generálnak. Ez a szabályozás az európai vállalatok tömeges elvándorlásához vezethet a nehéz piacokról, ami a tekintélyelvű szereplők és az etikátlan vállalatok számára előnyös lehet.

Gazdasági hatás és igények

A Gazdasági Szenátus bírálja az átláthatóság és az ellenőrzési lehetőségek hiányát, amelyek kockázatot jelentenek a fenntartható európai vállalatok számára. „A szabványok szigorítása helyett az irányelv gazdasági károkat okozhat” – magyarázza Harrer. A szervezet annak veszélyét látja, hogy az új szabályozás visszalépést jelenthet a női jogok, a gyermekmunka és az ökológiai normák tekintetében.

A Szenátus közleményében az ellátási láncról szóló irányelv teljes visszavonására és a bürokrácia csökkentésére szólít fel. További igények között szerepel a kkv-k beruházási ösztönzőinek megteremtése és a fair trade megállapodások kiterjesztése. El kell kerülni az uniós követelmények nemzeti túlteljesítését is.

Összefoglalva, bár a CSDDD célja a társadalmi igazságosság és a környezeti fenntarthatóság, jelentős végrehajtási kihívásokkal kell szembenéznie – különösen a közép- és kisvállalkozások számára.