Az EU bemutatja a klímatörvényt: 90%-kal kevesebb kibocsátás 2040-re!

Az EU bemutatja a klímatörvényt: 90%-kal kevesebb kibocsátás 2040-re!

2025. július 3-án az Ursula von der Leyen vezette EU-bizottság bemutatta a 2040-es éghajlati célt. Azon a napon, amikor Brüsszelben és más európai városokban akár 37 fokos rekordhőmérsékletet is rögzítettek, a javaslatot az éghajlatváltozás által tovább súlyosbított szélsőséges időjárási eseményekre válaszul terjesztették elő. A hőhullámot az év egyik legmelegebb napjának tekintik, ami aláhúzza a probléma sürgősségét. Az EU éghajlatváltozás elleni fellépésre kényszerül, mivel az éghajlatváltozást egyre inkább valóságnak tekintik, és sok európai szenved emiatt.

Az új jogalkotási javaslat célja, hogy 2040-re 90%-kal csökkentse az éghajlatot károsító üvegházhatású gázok nettó kibocsátását az EU-ban 1990-hez képest. Ez a cél annak az átfogó stratégiának a része, amelynek célja, hogy az EU 2050-re klímasemleges legyen. Az uniós biztosok a kibocsátás 90%-os csökkentésére irányuló javaslatot a párizsi klímamegállapodás követelményeinek támogatásához szükséges lépésnek tekintik.

Ellentmondásos klímatörvény

Az új klímatörvény azonban ellentmondásos. Bár az EU Klímaügyi Tanácsadó Tanácsa a 90%-os cél kitűzését javasolja 2040-ig minimális célként, nézeteltérés van a tagállamok és az Európai Parlament között. Az olyan országok, mint Franciaország, Olaszország és Lengyelország aggodalmukat fejezik ki, míg az EU Tanácsának dán elnöksége általában támogatja a célt. Az európai választások utáni politikai változások befolyásolták az éghajlati intézkedésekről szóló vita légkörét. A gazdasági szempontokra való növekvő figyelem arra késztette a Bizottságot, hogy – különösen az EPP képviselőcsoport nyomására – meggyengítsen vagy visszavonjon néhány jogszabályt.

A szövetségi kormány vállalta, hogy támogatja a 2040-re kitűzött célt azzal a feltétellel, hogy a kibocsátások kompenzálása érdekében szabályozást vezetnek be az EU-n kívüli országok klímaprojektjei finanszírozására vonatkozóan. 2036-tól az uniós államok finanszírozhatnak ilyen projekteket, és a kibocsátás legfeljebb három százalékát fedezhetik ezek a projektek. Az EU Klímaügyi Tanácsadó Tanácsa azonban óva int a saját erőfeszítések „kivásárlásától”, ami további vitákhoz vezethet.

Nyilvános támogatás és a következő lépések

A tagállamok közötti nézeteltérés ellenére az Eurobarométer felmérése szerint az uniós polgárok 80%-a támogatja a 2050-re kitűzött klímasemlegességet. Az EU a 2040-es célkitűzést nyár végén tervezi benyújtani az ENSZ-nek. A stratégia első szakaszai a kibocsátás 55%-os csökkentését irányozzák elő 2030-ra 1990-hez képest. Ezek az intézkedések magukban foglalják a szén-, olaj- és gázfogyasztás csökkentését, valamint a nap-, szél- és vízforrásból származó megújuló energia fokozottabb felhasználását, valamint a kibocsátáskereskedelem kiterjesztését.

Az EU előtt álló kihívások óriásiak. A Parlamentben és a tagállamok között soron következő viták kulcsfontosságúak lesznek a koherens és hatékony éghajlat-politika kialakítása szempontjából. Ketyeg az óra, és az éghajlatváltozás továbbra is sürgető probléma, amely azonnali és hatékony fellépést igényel.

Miközben az uniós országok továbbra is az éghajlati célkitűzésekkel összhangban kell fellépniük, a polgárok és a szakértők szorosan figyelemmel kísérik a fejleményeket. Nyitott marad a kérdés, hogy a kitűzött célok elérhetőek-e, és hogy a tagállamok készek-e megtenni a szükséges lépéseket a jövő biztosítása érdekében.

Az EU Bizottsága ismét bebizonyította, hogy a klímavédelem kérdése továbbra is napirenden van, még akkor is, ha az odáig vezető út sziklás. A remény az, hogy a meghozott intézkedések komoly előrelépéshez vezethetnek, és növelhetik a fenntartható jövőbe vetett bizalmat.

A Süddeutsche.de arról számol be, hogy… és A Tagesschau.de hozzáteszi, hogy…