Szakértők a kibocsátás radikális csökkentését szorgalmazzák: az EU történelmi klímaváltozással néz szembe!

Szakértők a kibocsátás radikális csökkentését szorgalmazzák: az EU történelmi klímaváltozással néz szembe!

Az Európai Klímaügyi Tanácsadó Testület egy új jelentésében tömör ajánlást fogalmazott meg az EU gazdaságának védelme érdekében: 2040-ig 90-95 százalékkal kell csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását 1990-hez képest, ezt a követelményt kulcsfontosságúnak tartják az Unió versenyképességének és energiabiztonságának biztosítása szempontjából a geopolitikailag bizonytalan időkben. A jelentés egy hasonló 2023-as ajánlás folytatása, és hangsúlyozza, hogy kötelező érvényű időközi célt kell meghatározni 2040-re, amely még mindig hiányzik. A 2030-ra kitűzött cél a kibocsátás 55 százalékos csökkentését írja elő 1990-hez képest, amit az EU Bizottság megvalósíthatónak tart. Az Utopia beszámol hogy kötelező érvényű törvényjavaslat 2025 júliusának elején várható.

Az Ursula von der Leyen elnök vezetése alatt álló EU-bizottság korábban azt javasolta, hogy 2040-ig legalább 90 százalékkal csökkentsék a nettó kibocsátást. Jelenleg azonban aggodalomra ad okot, hogy az Európai Parlament egyes képviselői és különböző uniós tagállamok megkérdőjelezik ezt az ambiciózus célt. A célok elérése érdekében a Bizottság nagyobb rugalmasságot tervez, beleértve a nem uniós országok éghajlati tanúsítványainak elismerését. A Klímaügyi Tanácsadó Testület azonban azt javasolja, hogy mondjunk le a nemzetközi kibocsátási egységekről, és ehelyett Európán belüli intézkedésekre hagyatkozzunk.

Németország kibocsátása az EU céljaival összefüggésben

Az EU klímacéljainak részeként Németország már 48 százalékkal csökkentette üvegházhatású gázok kibocsátását 1990-hez képest. Tagesschau jelenti 2024-ben 656 millió tonna CO2-egyenértéket bocsátottak ki, ami 3 százalékos csökkenést jelent az előző évhez képest. Ez a csökkentés a harmadik egymást követő év, amikor a kibocsátás olyan szintre esik vissza, amelyet utoljára az 1950-es években tapasztaltak.

Az előrelépés ellenére Németország 12 millió tonnával nem érte el az EU éghajlat-változási célját, amihez a közlekedésből és az épületekből származó kibocsátás jelentősen hozzájárult. Ami különösen szembetűnő volt, az a hőszivattyúk iránti kereslet 44 százalékos csökkenése és az újonnan regisztrált elektromos autók 26 százalékos csökkenése volt. Az épületek és a forgalom károsanyag-kibocsátása egyenként 2 millió tonnával csökkent, elsősorban az enyhe időjárás és a csökkent teherautó-forgalom miatt. Ennek ellenére megnövekedett az autóforgalom, ami az építőipari szektorban és a forgalom túllépéséhez vezetett.

A jövőbe tekintve: Németország éghajlati céljai

Németország célja az üvegházhatású gázok kibocsátásának 65 százalékos csökkentése 2030-ra 1990-hez képest, és 2045-re klímasemlegessé kíván válni. Eközben az országnak más országoktól kell szennyezési jogokat vásárolnia, hogy elkerülje az esetleges bírságokat. Ugyanakkor az ipari kibocsátásokat sem lehet figyelmen kívül hagyni, mivel 3 millió tonnával nőtt a CO2, elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok megnövekedett felhasználása miatt.

A német klímapolitika üde színfoltja a megújuló energiák magas aránya, amely 2024-ben már az áramfogyasztás 55 százalékát adja. Ennek érdekében 6,1 gigawatt széntüzelésű erőművi kapacitást leállítottak, ami a beépített szénkapacitás 16 százalékának felel meg. A szennyezési jogok eladásából származó bevétel elérte a 18,5 milliárd eurós rekordot, és az éghajlatváltozási és átalakítási alapba folyik be olyan projektek támogatására, mint az energiahatékony épületfelújítás és a hidrogéngazdaság.