Az EKB tíz emelés után változatlanul hagyja a kamatlábakat – a szakértők a gazdasági gyengeségtől tartanak
Miután az Európai Központi Bank (EKB) a legutóbbi tíz egymást követő ülésén kamatot emelt, az EKB Tanácsa most úgy döntött, hogy az euróövezetben egyelőre változatlanul 4,5 százalékon hagyja az irányadó kamatot. Sok közgazdász számított erre a döntésre, mert az euróövezet inflációja a közelmúltban csökkent. Ezzel párhuzamosan azonban erősödnek a gazdasággal kapcsolatos aggodalmak, ami miatt az EKB is meghozhatta a döntést. A bankok betéti kamata a leparkolt alapok után továbbra is 4,0 százalék, ami a legmagasabb szint a monetáris unió 1999-es megalakulása óta. Az elmúlt években az EKB igyekezett visszafogni az inflációt, és stabil árakat fenntartani...

Az EKB tíz emelés után változatlanul hagyja a kamatlábakat – a szakértők a gazdasági gyengeségtől tartanak
Miután az Európai Központi Bank (EKB) a legutóbbi tíz egymást követő ülésén kamatot emelt, az EKB Tanácsa most úgy döntött, hogy az euróövezetben egyelőre változatlanul 4,5 százalékon hagyja az irányadó kamatot. Sok közgazdász számított erre a döntésre, mert az euróövezet inflációja a közelmúltban csökkent. Ezzel párhuzamosan azonban erősödnek a gazdasággal kapcsolatos aggodalmak, ami miatt az EKB is meghozhatta a döntést. A bankok betéti kamata a leparkolt alapok után továbbra is 4,0 százalék, ami a legmagasabb szint a monetáris unió 1999-es megalakulása óta.
Az elmúlt években az EKB igyekezett fékezni az inflációt, és 2,0 százalékos infláció mellett stabil árakra törekedett. Miután Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja következtében az infláció átmenetileg elérte a kétszámjegyűt, az EKB sorozatos kamatemelésekkel próbálta fékezni a fejleményeket. A magasabb kamatok drágítják a hiteleket, és így ellensúlyozzák a magas inflációt. A drágább hitelek azonban a gazdaságot is megterhelik, mivel a hitelből finanszírozott beruházások drágulnak.
Az euróövezet gazdasági kilátásai is romlottak. Az EKB most csak a bruttó hazai termék 0,7 százalékos növekedésére számít idén, júliusban viszont 0,9 százalékos növekedést jósoltak. A szövetségi kormány és számos közgazdász szerint különösen Németország, Európa legnagyobb gazdasága enyhén zsugorodik idén.
A közel-keleti válság egy másik bizonytalansági tényező, amely hatással lehet az energiaárakra, és így hatással lehet a gazdaságra és a pénzügyi szektorra is. Kíváncsian várják, hogy Christine Lagarde, az EKB elnöke hogyan nyilatkozik a gazdaságról és a jövőbeni kamatpályáról. Felmerül a kérdés, hogy nyitva hagyja-e a további kamatemelések lehetőségét, vagy semlegesebb kitekintést ad, az adatfüggőséget hangsúlyozva.
Az EKB azon döntése, hogy egyelőre nem emeli tovább a kamatlábakat, hatással van a piacra és a pénzügyi szektorra. Az alacsonyabb kamatszint növelheti a hitelkeresletet, ami pozitív hatással lehet a fogyasztásra és a beruházásokra. Ugyanakkor az alacsonyabb kamatszint magasabb inflációhoz is vezethet. A gazdaság és az infláció alakulását ezért továbbra is szorosan nyomon kell követni az EKB esetleges további döntéseinek felmérése érdekében.
Forrás: jelentése szerint www.tagesschau.de
Olvassa el a forrás cikket a www.tagesschau.de oldalon