Az EKB meglepett a kamatdöntéssel: milyen hatással van az infláció?

Az EKB meglepett a kamatdöntéssel: milyen hatással van az infláció?

A vártnál magasabb amerikai inflációs adatok és az EKB kamatdöntése mellett nem volt éppen eseménytelen a mostani tőzsdei hét. Sokáig adott volt, hogy az amerikai jegybank az idén többször is kamatcsökkentést hajt végre, és az Európai Központi Bank is ezt követi. Most úgy tűnik, hogy az EKB megy elsőként. Érdekes fordulat a törlesztőrészletekben: az év elején még 5-7 kamatcsökkentésre számított a Fed. Számuk folyamatosan zsugorodott, a kezdet egyre hátrébb csúszott – így most fordított a helyzet. Ennyit a jóslatokról.

Úgy tűnik, hogy az inflációs trend nagyobb mozgásteret ad az EKB-nak. Figyelj, úgy tűnik. A szolgáltatási infláció, amely a legjobb módja annak, hogy a magasabb bérek árra gyakorolt ​​hatását érzékeljük, továbbra is magas, 4 százalékos, és nem sokkal alacsonyabb, mint az Egyesült Államokban. Még ha az elemzők rámutatnak is a munkaerő-piaci feszültség csökkenésére, a bérár-spirál nem kerülhet le az asztalról.

A részvényárak már régóta konszolidálódnak. Az S&P 500 március 28-i rekordmagassága óta 2,5 százalékkal esett, akárcsak az Euro Stoxx 50 és az F.A.Z. index. Pénteken a közel-keleti helyzet romlása okozott jelentős árveszteséget, különösen a Wall Streeten.

De az árgyengeség egyébként az inflációhoz és a kamatokhoz kapcsolódik. Érdekes lesz látni, hogy az EKB idén négyszer csökkenti-e a kamatot, ahogy azt sokan várták. A Fed 5-7-ből sem lett semmi.

Ez nem ilyen egyszerű – figyelmeztet Ludovic Subran, az Allianz vezető közgazdásza. Ha a Fed nem követi a példáját, a piacok túlreagálhatják. Nem akart a tőkemenekülésről beszélni – mondta Subran a Bloombergnek adott interjújában. De a központi bankoktól eltérő megközelítéseket Európa nehezen tudná megemészteni. Már a fél százalékpontos kamatcsökkentés is bátor lenne az euró árfolyamát tekintve, nem utolsósorban az olajár miatt.

De a Wall Street már máshol keres. Pénteken megkezdődött a riportszezon az Egyesült Államokban. Az S&P 500-ban szereplő vállalatoknál további profitnövekedés várható. A vállalati profitok sokkal erősebbek, mint azt sokan feltételezték.

Nos, ennek van némi köze a magasabb árakhoz. Ám a 21-es ár-nyereség mutató és ezért 4,8 százalékos részvényhozam mellett a 4,5 százalékos tízéves államkötvényhozam mellett nem tűnik annyira vonzónak a piac. Két évtizede ez a legalacsonyabb részvényértékelési különbözet. Ha a kamatok nem csökkennek, a részvények nem válnak vonzóbbá.