Szakképzett munkaerőhiány Németországban: okai, hatásai és kilátásai a munkaerőpiacra

Szakképzett munkaerőhiány Németországban: okai, hatásai és kilátásai a munkaerőpiacra

A jelentés szerint www.mdr.de, Németország szakképzett munkaerőhiányban szenved, ami a különböző ágazatokban észrevehető. A közszolgáltatást azért is bírálják, mert az adminisztrációval szemben támasztott növekvő igények a szakképzett munkaerő iránti kereslet növekedéséhez vezetnek.

A koronaintézkedések miatt a vendéglátóiparból sok alkalmazott más iparágba, például logisztikába és kiskereskedelembe váltott. Ez az agyelszívás szűk keresztmetszetek kialakulásához vezetett a különböző iparágakban, annak ellenére, hogy Németországban az elmúlt 20 évben 15 százalékkal nőtt a foglalkoztatottak száma.

Az Ifo Gazdaságkutató Intézet és a Munkaerő-piaci és Foglalkozáskutató Intézet (IAB) szakértői rámutatnak, hogy Németország a növekvő teljes foglalkoztatottság miatt most nagyobb versenynek van kitéve a szakképzett munkaerőért. A vonzó fizetéseket és biztonságos munkakörülményeket kínáló ágazatok pontokat szerezhetnek a szakmunkásokért folytatott harcban.

Különösen a közszféra profitált ebből a fejleményből, ami viszont más szektorok kritikáihoz is vezetett. A szakmák képviselői ezért a közszolgáltatás mérséklésének követelményét szorgalmazzák, hogy korlátozzák a munkahelyek számát és a gazdaság terheit, és ezáltal több képzett munkaerőt szabadítsanak fel.

A hazai szakmunkások felkutatása mellett az IAB rámutat a minimunkásokban, a bevándorlókban és az idősebb munkavállalókban rejlő kiaknázatlan lehetőségekre a szakképzett munkaerőhiány ellensúlyozása érdekében. A gyermekgondozás javítását szintén kulcsfontosságú tényezőként említik abban, hogy a nőket a családi szakasz után teljes munkaidős foglalkoztatáshoz vonzza.

Összességében világos, hogy a szakképzett munkaerő hiányának Németországban számos oka lehet, és hogy ennek ellensúlyozására és a munkaerő egyensúlyának megteremtésére a különböző ágazatokban különféle intézkedésekre van szükség.