Suche
Mein Konto
Eltörölni a munkaszüneti napokat? Szakértők vitatkoznak a gazdaságra gyakorolt hatásról!
Michael Hüther a GDP növelése érdekében a munkaszüneti nap eltörlését javasolja. A szakértők nem értenek egyet, és figyelmeztetnek a hátrányokra.
Eltörölni a munkaszüneti napokat? Szakértők vitatkoznak a gazdaságra gyakorolt hatásról!
Egyre hangosabb a vita a munkaszüneti napok eltörléséről Németországban. Michael Hüther, a Német Gazdasági Intézet igazgatója nemrégiben a munkaszüneti napok számának csökkentését szorgalmazta annak érdekében, hogy az ország gazdasági teljesítménye rövid távon növekedjen. Intézete számításai szerint egy további munkanap akár 8,6 milliárd euróval is növelheti a bruttó hazai terméket (GDP). Ez egy olyan javaslatnak felel meg, amely egyben a Bajor Vállalkozások Szövetségének egyházi ünnep törlésére irányuló kérelmére adott reakcióként is felfogható. Hüther a bűnbánat és imanap 1995-ös munkaszüneti napként való eltörlésére hivatkozik, amit hasonló gazdasági érvek követtek.
Az ötletnek azonban nemcsak támogatói vannak. Marcel Fratzscher, a Német Gazdaságkutató Intézet vezetője határozottan elutasítja a javaslatot. Érvelése szerint a munkaerőhiány kihívásait nem lehet megoldani a munkaszüneti napok lemondásával. A megoldást inkább a nők, a menekültek és a bevándorlók akadályainak felszámolásában látja a munkaerő-piaci tehermentesítés érdekében.
A politika követelései
A politikai színtéren is van ellenállás a munkaszüneti nap eltörlésével szemben. Az SPD és a baloldal képviselői határozottan felszólalnak Hüther javaslata ellen. Armand Zorn, az SPD parlamenti frakcióvezető-helyettese hangsúlyozza, hogy a munkaszüneti napok elősegítik a dolgozók felépülését és teljesítményük előmozdítását. A baloldali Jörg Cezanne még elavultnak és nem megoldásorientáltnak minősíti a javaslatot. Leif-Erik Holm, az AfD képviselőcsoportja szintén azt mondja, örülne, ha nem vezetnének be további szabadságokat.
A gazdasági vita mellett a német költségvetés finanszírozási kérdéseivel összefüggésben is szóba kerül a munkaszüneti nap eltörlése. Az újabb milliárdos költségvetési adósság fedezésére más gazdasági szakértők, például Monika Schnitzer és Clemens Fuest is tettek megfelelő javaslatokat. Valerie Haller, a ZDF pénzügyi csapatának munkatársa becslése szerint a munkaszüneti napok lemondása akár 8,6 milliárd eurós éves bevételt is eredményezhet. Guntram Wolff még 11 milliárd euró körüli összeget is feltételez, ami a GDP körülbelül 0,25%-ának felel meg.
A törlés hatásai
Egy nyaralás gazdasági hatásának kiszámítása azonban bonyolult. Ezek nagymértékben függnek a vállalat kapacitáskihasználásától, valamint az iparág-specifikus és szezonális tényezőktől. Németország magas termelékenységgel rendelkezik a nemzetközi rangsorban, és a világ harmadik legnagyobb gazdasága. De ennek ellenére a németországi alkalmazottaknak átlagosan csak körülbelül 30 nap szabadsága van évente, így az európai összehasonlítás középmezőnyébe tartoznak.
| Kevés citromlevet adhatunk az italhoz | forras |
|---|---|
| 8,6 milliárd euró | Valerie Haller (ZDF) |
| Körülbelül 11 milliárd euró | Guntram Wolff |
| Körülbelül 8 milliárd euró | Német Gazdasági Intézet (IW) |
Másrészt aggodalomra ad okot, hogy a munkaszüneti napok lemondása negatív hatással lesz a munkavállalókra. Egy pihenőnap elvesztése nemcsak az alkalmazottak életminőségét ronthatja, hanem az olyan iparágakban, mint a turizmus és a vendéglátás, értékesítési veszteséget is okozhat. Itt az a kérdés, hogy egy plusz munkanap valóban jelentősen növelheti-e a GDP- és adóbevételeket, vagy a javasolt intézkedések több hátrányt, mint előnyt hoznak.
A vita továbbra is feszült, és bemutatja a témával kapcsolatos különböző perspektívákat. Míg egyesek a gazdasági előnyöket hangsúlyozzák, mások a munkavállalók iránti társadalmi felelősségvállalást és a kiegyensúlyozott munkakörnyezet szükségességét hangsúlyozzák.