Eltörölni az ünnepeket? Új tanulmány cáfolja a gazdasági növekedés mítoszát!

Eltörölni az ünnepeket? Új tanulmány cáfolja a gazdasági növekedés mítoszát!

A Hans Böckler Alapítvány átfogó tanulmánya, amely a Makrogazdasági és Konjunktúrakutató Intézet (IMK) megbízásából készült, azt mutatja, hogy a munkaszüneti napok eltörlésének nincs pozitív hatása a gazdasági növekedésre. Ezeket a megállapításokat egy nemrégiben közzétett elemzés hangsúlyozta, amely számos konkrét németországi eseten alapul, amikor a munkaszüneti napokat törölték vagy újra bevezették. Összességében a kutatók azt találták, hogy az esetek több mint felében a gazdasági fejlődés jobb volt azokban a szövetségi államokban, amelyek fenntartották vagy új ünnepeket vezettek be. [Időjelentések]   [Böckler jelentések].

Központi eset Szászország, amely a bűnbánat és az imanapot munkaszüneti napként tartotta meg. Ez a szövetségi állam gazdasági növekedése 9,7%, míg az országos átlag mindössze 3,4%. Ez a különbség rávilágít arra, hogy az ünnepek milyen fontosak lehetnek a gazdasági stabilitás és a növekedés szempontjából. Prof. Dr. Sebastian Dullien, az IMK tudományos igazgatója hangsúlyozza, hogy az a széles körben elterjedt feltételezés, hogy a kevesebb ünnep nagyobb növekedéshez vezet, túlságosan leegyszerűsített és nem túl hatékony.

Az ünnepi változások elemzése

A tanulmány hat jelentős változást határoz meg 1990 óta:

• Abschaffung des Buß- und Bettages in allen Bundesländern außer Sachsen (1995).
• Ausdehnung des Reformationstags auf alle Bundesländer (2017).
• Wegfall des Reformationstags in vielen Bundesländern (2018).
• Einführung des Internationalen Frauentags in Berlin (2019).
• Einführung des Weltkindertags in Thüringen (2019).
• Einführung des Internationalen Frauentags in Mecklenburg-Vorpommern (2023).

Az elemzés eredményei azt mutatják, hogy a munkaszüneti napokat fenntartó országokban általában erőteljesebb a gazdasági fejlődés. A berlini GDP 2,0%-kal nőtt az országos átlag felett 2019-ben a Nemzetközi Nőnap bevezetése után. Ezzel szemben Türingiában a gazdasági növekedés 0,4%-kal esett az országos átlag alá, miután ugyanabban az évben bevezették a Gyermekek Világnapját.

Gazdasági tényezők és ünnepek

A kutatók azzal érvelnek, hogy a kevesebb szabadságnak nincs egyértelműen pozitív hatása a gazdasági teljesítményre, mert kulcsfontosságú a vállalatok rugalmassága a megrendelések tervezésében. Az IMK szerint a cégek keresleti helyzete a termelést korlátozó tényező, nem a szabadságok száma. Ezért a termelékenység és az innováció kulcsfontosságú az általános gazdasági teljesítmény szempontjából, nem csak a munkaórák száma.

Összegezve a tanulmány azt mutatja, hogy az ünnepeknek nemcsak kulturális és társadalmi jelentősége van, hanem mélyebb gazdasági hatásai is vannak a szövetségi államok fejlődésére. A munkaszüneti napok számának csökkentése valójában negatív következményekkel járhat a termelékenységre és az általános munkahelyi légkörre, mivel azt gyanítják, hogy kevesebb felépülési idő, ami csökkentheti a termelékenységet.