Nyaralási vita Schleswig-Holsteinben: üzlet vagy hagyomány?

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am

Németországban vita folyik arról, hogy el kell-e törölni a munkaszüneti napokat a GDP növelése és a gazdasági problémák megoldása érdekében.

In Deutschland wird diskutiert, ob Feiertage abgeschafft werden sollten, um das BIP zu steigern und wirtschaftliche Probleme zu lösen.
Németországban vita folyik arról, hogy el kell-e törölni a munkaszüneti napokat a GDP növelése és a gazdasági problémák megoldása érdekében.

Nyaralási vita Schleswig-Holsteinben: üzlet vagy hagyomány?

A németországi munkaszüneti napokról folyó vitában a gazdasági szempontok egyre fontosabbá válnak. Moritz Schularick, a Kieli Világgazdasági Intézet elnöke a gazdasági helyzet javítása érdekében egyes munkaszüneti napok eltörlését támogatja. Schleswig-Holsteinben ezt a javaslatot ellentmondásosan vitatják meg, az összecsapás mellett és ellen szólva.

Tanulmányok szerint a munkaszüneti napok lemondása akár 8,6 milliárd euróval is növelheti a bruttó hazai terméket (GDP) a kölni német gazdasági intézet szerint. A további munka mennyisége a GDP 0,2 százalékát teheti ki. Úgy tűnik, hogy a közgazdászok komolyan veszik ezt az ötletet, mivel a gazdaság erősítésének lehetséges megoldását látják benne.

Pro érvek az ünnepnapok eltörlése mellett

Moritz Ohlsen, az NDR riportere néhány meggyőző érvvel támogatja a munkaszüneti napok eltörlésének gondolatát. Európában átlagosan a német munkavállalóknak van a legtöbb szabadsága, évente 30 nap, miközben a heti munkaidő több mint négy órával csökkent az elmúlt három évtizedben. Ehhez képest a lengyelországi alkalmazottak heti öt órával többet dolgoznak.

A magas megbetegedési arány egy másik érv. A német munkavállalók évente átlagosan 15-18 alkalommal számolnak be betegségről. Schularick szerint a 2025-re mindössze 0,1 százalékos gazdasági növekedés és a növekvő adósságok miatt több munkára lehet szükség a gazdasági problémák megoldásában.

Ellenérvek és az ünnepek jelentése

Kennedy hangsúlyozza az ünnepek kulturális, vallási és társadalmi jelentőségét is, amelyek támogatják a hagyományok ápolását és erősítik a társadalmi kohéziót. Számos gazdasági ágazat, például a kiskereskedelem, a szabadidő és a turizmus is részesül a nyaralásból. A megszüntetésnek tehát negatív gazdasági hatásai lehetnek.

Emellett felmerül a kérdés a háztartások költségvetésének átalakítása alternatíváival kapcsolatban, mint például a nagyvállalatok és a gazdag magánszemélyek adókikapóinak bezárása.

Az üdülési szabályozás összetettsége szövetségi államonként változó, ami megnehezíti az egységes megoldás megtalálását. Olyan szakértők, mint Christoph Schröder a Német Gazdasági Intézettől és Monika Schnitzer, a közgazdászok vezetője Dániát példaképként emlegetve kezdeményezték a vitát. Clemens Fuest, az Ifo Intézet elnöke is a munkaszüneti napok törlését szorgalmazza a munkaerőhiány ellensúlyozása érdekében.

Másrészt a Német Szakszervezeti Szövetség (DGB) elutasította a törlési javaslatokat, mivel a munkaszüneti napok fontos szerepet játszanak a dolgozók felépülésében és termelékenységében.

A munkaszüneti napok eltörléséről szóló vitát továbbra is ellentétes vélemények jellemzik, amelyekben a gazdasági megfontolások és a kulturális értékek egyaránt meghatározó szerepet játszanak.

NDR beszámol arról, hogy...

napi hírek rájött, hogy...