Nyaralási vita Schleswig-Holsteinben: üzlet vagy hagyomány?
Németországban vita folyik arról, hogy el kell-e törölni a munkaszüneti napokat a GDP növelése és a gazdasági problémák megoldása érdekében.

Nyaralási vita Schleswig-Holsteinben: üzlet vagy hagyomány?
A németországi munkaszüneti napokról folyó vitában a gazdasági szempontok egyre fontosabbá válnak. Moritz Schularick, a Kieli Világgazdasági Intézet elnöke a gazdasági helyzet javítása érdekében egyes munkaszüneti napok eltörlését támogatja. Schleswig-Holsteinben ezt a javaslatot ellentmondásosan vitatják meg, az összecsapás mellett és ellen szólva.
Tanulmányok szerint a munkaszüneti napok lemondása akár 8,6 milliárd euróval is növelheti a bruttó hazai terméket (GDP) a kölni német gazdasági intézet szerint. A további munka mennyisége a GDP 0,2 százalékát teheti ki. Úgy tűnik, hogy a közgazdászok komolyan veszik ezt az ötletet, mivel a gazdaság erősítésének lehetséges megoldását látják benne.
Pro érvek az ünnepnapok eltörlése mellett
Moritz Ohlsen, az NDR riportere néhány meggyőző érvvel támogatja a munkaszüneti napok eltörlésének gondolatát. Európában átlagosan a német munkavállalóknak van a legtöbb szabadsága, évente 30 nap, miközben a heti munkaidő több mint négy órával csökkent az elmúlt három évtizedben. Ehhez képest a lengyelországi alkalmazottak heti öt órával többet dolgoznak.
A magas megbetegedési arány egy másik érv. A német munkavállalók évente átlagosan 15-18 alkalommal számolnak be betegségről. Schularick szerint a 2025-re mindössze 0,1 százalékos gazdasági növekedés és a növekvő adósságok miatt több munkára lehet szükség a gazdasági problémák megoldásában.
Ellenérvek és az ünnepek jelentése
Kennedy hangsúlyozza az ünnepek kulturális, vallási és társadalmi jelentőségét is, amelyek támogatják a hagyományok ápolását és erősítik a társadalmi kohéziót. Számos gazdasági ágazat, például a kiskereskedelem, a szabadidő és a turizmus is részesül a nyaralásból. A megszüntetésnek tehát negatív gazdasági hatásai lehetnek.
Emellett felmerül a kérdés a háztartások költségvetésének átalakítása alternatíváival kapcsolatban, mint például a nagyvállalatok és a gazdag magánszemélyek adókikapóinak bezárása.
Az üdülési szabályozás összetettsége szövetségi államonként változó, ami megnehezíti az egységes megoldás megtalálását. Olyan szakértők, mint Christoph Schröder a Német Gazdasági Intézettől és Monika Schnitzer, a közgazdászok vezetője Dániát példaképként emlegetve kezdeményezték a vitát. Clemens Fuest, az Ifo Intézet elnöke is a munkaszüneti napok törlését szorgalmazza a munkaerőhiány ellensúlyozása érdekében.
Másrészt a Német Szakszervezeti Szövetség (DGB) elutasította a törlési javaslatokat, mivel a munkaszüneti napok fontos szerepet játszanak a dolgozók felépülésében és termelékenységében.
A munkaszüneti napok eltörléséről szóló vitát továbbra is ellentétes vélemények jellemzik, amelyekben a gazdasági megfontolások és a kulturális értékek egyaránt meghatározó szerepet játszanak.
NDR beszámol arról, hogy...
napi hírek rájött, hogy...