Gázai övezet a helyszínen: a GDP 86 százalékkal összeomlik – robbanásszerűen nő a szegénység!
A cikk kiemeli a Gázai övezet katasztrofális gazdasági helyzetét a több mint egy éves háború után, és elemzi a gazdasági összeomlás okait és következményeit.
Gázai övezet a helyszínen: a GDP 86 százalékkal összeomlik – robbanásszerűen nő a szegénység!
A Gázai övezet gazdasági helyzete drámaian romlott az elmúlt években, és a közelmúlt konfliktusai a gazdasági tönkremenetel szélére sodorták a térséget. Az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Szervezete (UNCTAD) és a Világbank jelentése szerint a Gázai övezet bruttó hazai terméke (GDP) riasztóan 86 százalékkal zuhant 2024 elején. Ezek az ijesztő adatok egy elhúzódó konfliktus következményei, amely nemcsak a politikai stabilitást, hanem a térség gazdasági alapjait is tönkretette. az idő jelentették.
A Gázai övezetben már a háború előtt is katasztrofális volt a helyzet. Az egy főre jutó reáljövedelem az 1994-es 2328 dollárról 2022-re mindössze 1257 dollárra csökkent. Ezek a számok azt mutatják, hogy Gáza lakossága szélsőséges körülmények között él, az emberek kétharmada szegénységben él, és 80 százaléka nemzetközi segélytől függ. A munkanélküliség elképesztően 45 százalékra emelkedett, ami az egyik legmagasabb ráta a világon.
A háború pusztító hatásai
A helyzet tovább romlott a 2023 októberi háború kitörésével, amikor több mint 1200 embert öltek meg, és számos túszt ejtettek. A pusztítás óriási: több mint 40 000 ember halt meg, és több mint 92 000 megsebesült, miközben az egykori gazdasági infrastruktúra romokban hever. Az UNCTAD becslései szerint az egy főre jutó jövedelem sokkolóan évi 225 dollárra csökkenhet az év végére, ami mindössze 18 százaléka a 2022-es amúgy is alacsony szintnek.
A pusztítás minden ágazatot érintett: az építőipar 96, a mezőgazdaság 93, az ipar pedig 92 százalékos visszaesést könyvelhetett el. Még a sok más válságrégióban stabilabbnak tartott szolgáltató szektor is 76 százalékkal zsugorodott. Ezek a számok egyértelművé teszik, hogy a Gázai övezet gazdasági bázisa szinte teljesen leállt.
Akut élelmiszer-ellátási bizonytalanság és szegénység
A humanitárius válság is drámaian súlyosbodott. Jelenleg a lakosság 96 százaléka szenved akut élelmiszer-ellátási bizonytalanságtól, 22 százalékuk pedig már elérte a legsúlyosabb szintet. Gáza északi részén a napi kalóriabevitel 2024 áprilisában riasztóan 245 kalória volt személyenként – ez egy babkonzerv tápértéke. Ezek a szörnyű körülmények világossá teszik, hogy Gáza lakossága nem csak a gazdasági létükért, hanem a túlélésükért is küzd.
A gázai helyzet nemcsak helyi tragédia, hanem messzemenő geopolitikai vonatkozásai is vannak. A konfliktus és az abból fakadó humanitárius válság sürgős nemzetközi figyelmet és támogatást igényel. A Világbank és az ENSZ-ügynökségek jelentései azt mutatják, hogy azonnali fellépés nélkül a régió még sok éven át vészhelyzetben és gazdasági tönkremenetelben maradhat. MSN meghatározza.
A Gázai övezetben a gazdasági és humanitárius kihívások óriásiak. A nemzetközi közösség sürgős feladattal néz szembe, hogy megoldásokat találjon a régió lakosságának megsegítésére és a fenntartható fejlődés lehetővé tételére. Ellenkező esetben nemzedékekbe telhet, amíg a Gázai övezet gazdasági helyzete helyreáll, és az ottani emberek ismét méltóságteljes életet élhetnek.