A Bodeni-tó titkai: Rejtett roncsok és elfeledett kincsek!

A Bodeni-tó titkai: Rejtett roncsok és elfeledett kincsek!

A Boden-tó, Németország és Svájc kedvelt nyaralóhelye, nemcsak idilli strandokat és festői falvakat rejt, hanem számos régmúlt titkot is. A tó lágy hullámai között több száz hajóroncs, lezuhant repülőgép és több mint 100, évek óta eltűnt ember holtteste hever. Ezek a kísérteties kincsek lenyűgöző, de egyben kockázatos hellyé teszik a régiót kincsvadászok és amatőr régészek számára.

Különösen jól ismert az 1933-ban elsüllyesztett Säntis gőzhajó sikertelen mentési projektje. A Swiss Ship Salvage Association tavaly megkísérelte a mentést, de nem járt sikerrel. A hajó 200 méter feletti mélységben van, ezért csak speciális búvárrobotokkal lehet megközelíteni. Ezzel szemben az 1864-ben egy ütközés után elsüllyedt Jura roncs nagyon népszerű az amatőr búvárok körében, és 40 méter körüli mélységben található.

Megmentési kihívások

Hansjörg Brem kantoni régész bírálja az amatőr régészek által alkalmazott módszereket. Figyelmeztet, hogy a búvárrobotok nem megfelelő kezelése esetenként visszafordíthatatlan károsodáshoz vezethet a roncsokban. A múltban, különösen a második világháború után, a kincsvadászat során nyers módszereket alkalmaztak, amelyek gyakran jelentős pusztítást eredményeztek.

A Jura roncs egy példa az ilyen pusztításra, mivel szuvenírvadászok súlyosan megrongálták. Ennek eredményeként 2004-ben „víz alatti ipari műemlékként” védették. Azóta csak búvárok tekinthetik meg. A Jura korábbi mentési terveit feladták, és a roncs a tó fenekén marad.

A roncsok története és száma

A Bodeni-tó becslések szerint 300 roncsnak ad otthont, amelyek közül 50-et azonosítottak. A hajók elsüllyedésének okai a viharoktól és ütközésektől a háborús következményekig terjednek. A Bodeni-tó legrégebbi ismert vízijárműve, egy ásókenu, legalább 3000 éves múltra tekint vissza.

A leletek bizonyítják, hogy 52 ember fulladt vízbe, amikor egy hajó elsüllyedt Lindaunál 1422-ben. Egy figyelemre méltó hajófelfedezés történt 1981-ben Immenstaad mellett, ahol egy 18 méter hosszú hajótestet találtak és konzerváltak. A dendrokronológiai datálás 1325 és 1350 közötti építési időszakot jelez. A középkorban a Reichenau kolostor a Bodeni-tó hajóforgalmáról volt ismert, és sok más roncs is nyomot hagyott ebből az időből.

Míg egyes hajók, például a szénhajó és a sóhajó még mindig jó állapotban vannak, és új információkat szolgáltatnak a hajóépítésről, sok más roncsot, mint például az 1861-ben ütközés után elsüllyedt Ludwig vagy a túlterhelés miatt 1919-ben elsüllyedt Radolfzell városa már régen előkerült.

E kincsek visszaszerzése és védelme összetett kérdés, amely történelmi és biztonsági szempontokat egyaránt magában foglal. Amint Brem rámutat, gyakran nehezebb megőrizni egy hajót a szárazföldön, mint a vízben, ami tovább nehezíti a mentési kihívásokat. A kincsvadászattal járó kockázatok ellenére a Bodeni-tó továbbra is lenyűgöző célpont a történelem szerelmeseinek és kalandoroknak.

A Bodeni-tó hajórégészeti leleteiről és a roncsok történetéről minden érdeklődő többet megtudhat sváb valamint Wikipédia látogatás.