Rejtélyes nyom a tengerfenéken: kábelsérülést fedeztek fel a Balti-tengeren!

Miután a Balti-tengeren meghibásodott egy víz alatti elektromos vezeték, a finn nyomozók gyanús vontatási nyomot fedeztek fel a tengerfenéken. Ez a több tucat kilométer hosszú húzási nyom felveti a gyanút, hogy a Cook-szigetek lobogója alatt közlekedő Eagle S olajszállító tartályhajó a földön húzta a horgonyt, hogy megsértse a kábelt. A hajó az úgynevezett orosz árnyékflotta része, amely tankerekből és teherhajókból áll, és célja az olajszállítással kapcsolatos szankciók kijátszása.

A nyomozók az „Eagle S” fedélzetén műszaki vizsgálatokat végeznek, és kihallgatják a legénységet. A tengeren tapasztalható rossz időjárás azonban megnehezíti a vizsgálatot. Pontos helyet, ahol a horgony kilazult, még nem sikerült meghatározni. Karácsonykor meghibásodott a Finnország és Észtország közötti Estlink2 hálózati kapcsolat, ami egybeesett a Balti-tengeren több kommunikációs kábel megszakadásával, mint pl. délnémet újság jelentették.

Orosz olajkereskedelem és árnyékflotta

A balti-tengeri térségben folyó vizsgálatokkal párhuzamosan a ZDF beszámol Oroszországról, amely az olajembargó ellenére folytatja az orosz nyersolaj és kőolajtermékek kereskedelmét. 2023 augusztusában a ZDF csapata több tartályhajót figyelt meg frontálisan a Finn-öbölben, amelyek arra vártak, hogy beléphessenek az észt partok látókörében lévő orosz kikötőkbe. Ezek a tankerek szankcionált olajat szállítottak Oroszországban, különösen Uszt-Luga és Primorszk orosz olajkikötőiben, ahol 2023. augusztus 1. és 10. között körülbelül 1,6 millió tonna orosz olajat kezeltek.

Egy észt kapitány egyre több hajóról számolt be ezeken a vizeken, amelyek közül sok 20 évnél idősebb, és csak ritkán vizsgálták át a tengeri alkalmasságot. Az ellenőrzés hiánya növeli a hajózási balesetek és az esetleges olajszennyezések kockázatát a Balti-tengeren. A ZDF beszámolt a 2000-ben épített „Limo” tartályhajóról is, amelyet Kamerunban lajstromoztak, és utoljára 2019 júniusában ellenőriztek. A hajó egy olyan globális árnyékflotta része is, amely az orosz embargó előtt működött.

A szélirányú adatok elemzése azt mutatja, hogy körülbelül 1100 hajó tartozik az úgynevezett „sötét tankerflottához”, és körülbelül 900 hajóval bővült az Oroszország elleni szankciók kezdete óta. Az orosz tankerek más hajókra is szállítanak orosz olajat Görögország partjainál, ami megnehezíti az eredet nyomon követését. Az EU azt is bejelentette, hogy szigorúbb fellépést tervez az európai vizeken a „hajóról hajóra történő szállítás” ellen. A CDU védelmi politikusa, Roderich Kiesewetter még egyfajta Frontexet is kér az árnyékhajók számára, hogy figyelemmel kísérjék a tevékenységeket.

Ezek a fejlemények az orosz olajkereskedelemmel kapcsolatos folyamatos kihívásokat és a régió tengeri környezetét fenyegető kockázatokat hangsúlyozzák.