Globalizáció és klímavédelem: Új ötlet egy globális központi bankhoz

Globalizáció és klímavédelem: Új ötlet egy globális központi bankhoz

A környezetbarát társadalom irányába történő globális átalakulás hatalmas, ezermilliárdos befektetéseket igényel. Míg a gazdagabb országoknak képesnek kell lenniük ezeknek a forrásoknak az előteremtésére, a szegényebb országoknak nagyobb akadályokkal kell szembenézniük. Ennek elsősorban az az oka, hogy sok szükséges technológiát importálni kell, és a tőkepiacokon keresztül történő devizafinanszírozás ezekben az országokban gyakran nem kivitelezhető.

Annak biztosítására, hogy a globális egyenlőtlenség ne akadályozza a zöld átalakulást, a Witten Egyetem közgazdászai radikális javaslatot dolgoztak ki. Ez egy olyan koncepción alapul, amely Keynes 1940-es évekbeli elképzeléseire nyúlik vissza. Javaslatukban szerepel egy Globális Központi Bank (GZ) létrehozása, amely saját valutát bocsátana ki ECOR néven, és kifejezetten klímavédelmi projektekre használnák.

Az ECOR csak környezetvédelmi projektekhez kapcsolódóan kereskedhet, és fizetőeszközként szolgál a részt vevő országok központi bankjai között. Ez lehetővé teszi például egy bolíviai civil szervezet számára, hogy napelemeket vásároljon Kínából anélkül, hogy hagyományos finanszírozási csatornákra kellene hagyatkoznia. Az innovációnak ez a formája mindenki számára előnyös helyzetet jelenthet, amelyben olyan projektek valósulhatnak meg, amelyek egyébként nem lennének finanszírozhatók.

A világgazdaság zöld korhoz való hozzáigazítása az egész emberiség feladata, és nemzetek feletti szintű együttműködést igényel. Ennek eredményeként az egyes országok jövőbeni politikai változásai kevésbé befolyásolhatják a környezetbarát intézkedések végrehajtását. E megállapítások ellenére azonban nehézségekbe ütközhet, ha ezt az elemzést minden döntéshozó megosztja.