Ipari válság Németországban: 10 000 munkahely szűnt meg havonta!

Ipari válság Németországban: 10 000 munkahely szűnt meg havonta!

A német gazdaság jelenleg jelentős kihívásokkal néz szembe, amelyek különösen a munkaerőpiacot érintik. Az elmúlt két évben egy aggasztó tendencia vált észrevehetővé: havonta több mint 10 000 munkahely szűnik meg, amit Enzo Weber közgazdász „kézzelfogható ipari válságnak” nevez. Az okok összetettek, és az iparban szükséges átalakítások megértésének hiányától a szakképzett munkaerő jelentős hiányáig terjednek. Németországban jelenleg csaknem 400 ezer szakképzett munkaerő hiányzik, és az előrejelzések szerint ez a hiány 2027-re akár 700 ezerre is emelkedhet. fr.de jelentések szerint a német gazdaság zsugorodott 2024-ben, és 2025-re stagnáló adatok várhatók. Ennek következtében sok vállalat – különösen az olyan energiaintenzív iparágakban, mint a vegyipar és az acélipar – nem vett fel új alkalmazottakat, vagy tömeges elbocsátásokat hajt végre.

A 169 iparvállalat körében végzett felmérés szerint 51 százalékuk tart a gazdasági helyzet romlásától vagy stagnálásától. Az energiaintenzív vállalatok 94%-a fél a Németországból való kivándorlástól. Ezeket a fejleményeket a foglalkoztatási adatok is tükrözik, hiszen 2025 szeptemberében csaknem hárommillió ember volt munkanélküli. Különösen érintett az autóipar, amely versenyképességét veszítette, munkahelyek szűnnek meg, míg új munkahelyek leginkább a megújuló energia, az ellátás, az egészségügy és a kereskedelem területén jönnek létre. Ennek ellenére az új munkahelyek nem kompenzálják kellőképpen a többi szektorban bekövetkezett kiesést, ami a munkaerő-piaci helyzet romlásához vezet. Deutschlandfunk rámutat arra, hogy sok munkáltatónak olyan követelményekkel kell szembenéznie, amelyek gyakran nem egyeznek meg az álláskeresők képzettségével.

A szakképzett munkaerő hiánya és okai

A szakképzett munkaerő hiánya továbbra is az egyik legnagyobb kihívás a német munkaerőpiac számára. Ezt a demográfiai fejlemények is erősítik; a foglalkoztatottak száma 2040-re 51 millióról 48 millióra csökken. A hiány leküzdéséhez a szakértők véleménye szerint célzott bevándorlásra, valamint a már munkanélküliek jobb integrációjára van szükség át- és továbbképzésekkel. A jelenlegi munkanélküliségi adatok ezt világossá teszik: Míg az akadémiai kvóta mindössze 3, addig az oktatók körében 2024-ben közel ötödével nőtt a munkanélküliség. Ugyanakkor az is megfigyelhető, hogy a huzamosabb ideje munkanélküliek kétharmada nem rendelkezik szakképesítéssel. Ez nemcsak egyéni hátrányokhoz vezet, hanem az egész gazdaság számára is akadályt jelent.

A Statista 2025 márciusában több mint 387 000 nyitott álláshelyről számol be szakképzett munkavállalóknak, a németországi betöltetlen állások aránya pedig 86% volt, ami jóval meghaladja a 74%-os globális átlagot. A különösen érintett ágazatok az értékesítési szakmák, az egészségügyi egészségügyi szakmák és számos szakma, amelyekben az üresedési idő néha meghaladja a 280 napot. Emellett 2023-ban több mint 73 000 betöltetlen képzési állás volt, ami egyértelművé teszi, hogy nem csak a meglévő állásokkal, hanem az új szakmunkások képzésével is sürgősen foglalkozni kell az egyre növekvő készséghiányok megszüntetése érdekében.

A munkaerőpiac jövője

A következő évekre vonatkozó előrejelzések mérsékelt fellendülést jósolnak. Öt gazdaságkutató intézet 1,3 százalék körüli gazdaságnövekedést vár 2026-ban és 2027-ben, amit expanzív fiskális politika és adósságfinanszírozású beruházási projektek támogatnak. E perspektívák ellenére továbbra is alapvető strukturális hiányosságok, például a szakképzett munkaerő hiánya maradnak. Weber határozott támogatást szorgalmaz az alapítók és induló vállalkozások számára az innovatív technológiák előmozdítása és ezáltal az új üzleti modellek kidolgozása érdekében. A német gazdaság csak így élhet azzal a lehetőséggel, hogy visszaszerezze vezető szerepét az iparban.