A befektető az AfD jóváhagyása miatt visszavonta az ápolónői iskolát Albstadtban!
Az AfD felemelkedésének gazdasági következményei: a befektetők elkerülik a fellegvárakat, a szakképzett munkaerő hiányát és a bevándorlással kapcsolatos kulcskérdéseket.

A befektető az AfD jóváhagyása miatt visszavonta az ápolónői iskolát Albstadtban!
Albstadtban, egy baden-württembergi kisvárosban Kaspar Pfister vállalkozó leállította a 10 millió eurós beruházási volumenű nővériskola építésének terveit. Ez az Alternatíva Németországnak (AfD) növekvő támogatottságának hátterében történt, amely országszerte a szavazatok 20,8 százalékát szerezte meg a 2025 februári szövetségi választáson, és keleten, különösen Albstadtban, a szavazatok 37 százalékával nagy támogatottságot kapott. Döntését Pfister azzal indokolta, hogy ilyen politikailag szélsőséges környezetben nem tud képzőintézményt létrehozni külföldi szakmunkások számára. Roland Tralmer (CDU) polgármester sajnálja ezt a fejleményt, és figyelmeztet az AfD felemelkedésének negatív gazdasági következményeire, amelyet a gazdaság bizonytalanságának „szokásos tényezőjének” tekintenek. Ez egybevág számos vállalkozó és közgazdász álláspontjával, akik a populista politika hatásaira figyelmeztetnek, mivel az AfD-nek egyre nagyobb befolyása van a munkaerőpiacra és a bevándorlásra. [A fr.de arról számol be, hogy a Német Gazdasági Intézet (IW) felmérésében aggasztó tendenciát figyeltek meg: az AfD fellegváraiban a vállalkozók 48 százaléka nehezen vonzza a külföldről szakképzett munkaerőt.
Ez a probléma tágabb diszkurzív kontextusban tükröződik. Kelet-Németországban például azt tapasztaljuk, hogy a szakképzett munkaerő hiánya 2035-ig mintegy 385 000 munkavállaló elvesztéséhez vezethet Türingiában. A felmérések azonban azt mutatják, hogy az AfD gazdasági szakértelme alárendelt szerepet játszik a szász és türingiai választók számára. A jelenlegi felmérések szerint Szászországban mindössze 13 százalék, Türingiában pedig 12 százalék helyezi az AfD gazdasági nézeteit a szavazási döntésének középpontjába. A közelgő, 2024. szeptember 1-jén esedékes állami választások már vetik árnyékukat, a szászországi választások előtt pedig a CDU jelenleg az AfD előtt áll, amint az a [zdf.de-ből is kiderül.
Kihívások a szakképzett szektorban
Az AfD növekvő támogatottsága jelentős kihívást jelent a gazdaság számára. A Pfisterhez hasonló vállalkozók attól tartanak, hogy az AfD jelmondatában megkövetelt korlátozó migrációs politika tovább ronthatja az amúgy is feszült munkaerőpiaci helyzetet. A jelenlegi adatok azt mutatják, hogy a német ápolószemélyzet száma változatlan marad, miközben a geriátriai ellátás csökken. Ezzel párhuzamosan a külföldi munkavállalók aránya 20 százalékra emelkedik. A németországi ápolószemélyzet iránti igény kielégítése érdekében – amely 2014 óta a duplájára, 5,6 millióra nőtt az ápolásra szorulók száma – ezért szükséges lenne Németország vonzóbbá tétele a külföldi szakmunkások számára.
Szászországban az alkalmazottak 24,1 százaléka kevesebb, mint 14 eurót keres óránként, ami meghaladja az országos átlagot. Ezekkel a körülményekkel szembehelyezkednek az AfD-n belüli követelések a vállalatoknak nyújtott segélyekre, valamint a külföldi munkavállalók befogadó kultúrájának alapvető elutasítása. Míg az AfD egyes politikusai, például Jörg Urban a vállalatok terheinek enyhítésével számolnak a méltányos bérezés érdekében, az üzleti élet képviselői, például Monika Schnitzer a bevándorlást ellenző politika negatív hatásaira figyelmeztetnek.
Gazdasági kilátások Kelet-Németországban
E kihívások ellenére Kelet-Németország minden bizonnyal rendelkezik gazdasági előnyökkel, különösen a mikroelektronika, a szoftverek és a megújuló energiák területén. Nils Aldag, a Sunfire munkatársa kiemeli a megújuló energia szektorban rejlő lehetőségeket. Ezek a pozitív szempontok azonban ellentétben állnak azzal a ténnyel, hogy az AfD részben tagadja az ember okozta éghajlatváltozást, és továbbra is a szénre és az atomenergiára támaszkodik. Michael Hüther, a Német Gazdasági Intézet igazgatója bírálja, hogy az AfD nem hajlandó megfelelni a klímaváltozás kihívásainak a megújuló energiaforrások kiterjesztésével.
Kelet-Németország jelenlegi gazdasági helyzete megköveteli a politikai döntéshozóktól, hogy olyan kiegyensúlyozott megközelítést alkalmazzanak, amely elősegíti a szakképzett munkaerő szükséges bevándorlását és a gazdasági növekedést, ugyanakkor a társadalmi feszültségek kordában tartását.