A németek vásárlóereje 2024-ben: A GfK-tanulmány elemzése és a regionális különbségek

A németek vásárlóereje 2024-ben: A GfK-tanulmány elemzése és a regionális különbségek

<

p class="id-Article-content-item id-Article-content-item-summary">A GfK új tanulmánya kiszámolta, milyen magas a németek egy főre jutó vásárlóereje. Négy szövetségi állam rendkívüli mértékben növeli az átlagot.

A németek vásárlóereje fejenként 27 848 euróra nő 2024-ben. Ez áll a GfK piackutató cég ma megjelent tanulmányában. Ez tisztán matematikai értelemben 2,8 százalékos, egy főre vetített 767 eurós növekedésnek felel meg az előző évhez képest. A németek átlagosan 27 848 euró áll rendelkezésre fejenként fogyasztási kiadásokra, lakhatásra, szabadidős tevékenységre vagy megtakarításra ebben az évben.

Hogy mit értünk vásárlóerő alatt, az definíció kérdése. A GfK kiszámítja a rendelkezésre álló névleges nettó jövedelmet, amely magában foglalja az állami transzfereket, például a nyugdíjakat, a munkanélküli segélyeket és a gyermekellátásokat. Ebből semmit nem vonnak le. Ezért az árak 2023-as alakulása jelentősen befolyásolja azt, hogy végül mi marad meg ezekből a számokból. Az Átlagos Gazdasági Fejlődést Értékelő Szakértői Tanács, az úgynevezett közgazdászok átlagosan 2,6 százalékos inflációt vár 2024-ben.

A németek vásárlóereje: Bajorország, Hamburg és Baden-Württemberg az élen

A GfK adatai azt mutatják, hogy jelentős regionális különbségek vannak. De ebből következtetéseket levonni nem olyan egyszerű. „Egy müncheni nyugdíjas könnyen növelheti vásárlóerejét, ha Kelet-Németországba költözik” – magyarázza Timm Bönke, a Német Gazdaságkutató Intézet (DIW) gazdasági szakértője. "A példa azt mutatja, hogy a vásárlóerő önmagában nem sokat mond arról, hogy valakinek mennyi pénze van. Mindig tudnia kell, milyen kiadásai vannak." Ennek ellenére a szakértő arra a következtetésre jutott, hogy „a GfK adatai pontosan tükrözik azokat a régiókat, ahol az emberek gazdagabbak”.

A németországi vásárlóerő regionális megoszlását szemlélve látható, hogy Bajorország – a korábbi évekhez hasonlóan – az első helyen áll. A tíz „leggazdagabb” városi és vidéki körzet közül nyolc Bajorországban található. Az egész államban fejenként 30 130 euró áll a lakosok rendelkezésére. Ezzel Bajorország több mint nyolc százalékkal meghaladja az országos átlagot. A szövetségi államok közül a második helyen Baden-Württemberg áll 29 675 eurós egy főre jutó vásárlóerővel, majd Hamburg következik (29 657 euró). Hesse a negyedik helyen áll 28 613 eurós egy főre jutó vásárlóerővel.

Kelet a legalacsonyabb vásárlóerővel

A felső négyes az egyetlen olyan szövetségi állam, amely ténylegesen meghaladja az országos átlagot. Az ország többi részén, legalább a szövetségi államok fennmaradó 75 százalékában az átlagosnál kevesebb áll a lakosok rendelkezésére. Az utolsó három helyen Szász-Anhalt (24 939 euró), Mecklenburg-Vorpomeránia (24 858 euró) és Bréma (24 702 euró) áll.

De itt is az óvatosság javasolt. „Az a tény, hogy Bajorországban, Frankfurtban és Baden-Württembergben magas a vásárlóerő, a dolgok természetéből fakad” – magyarázza Bönke, a DIW közgazdásza. „Pontosan itt magasak a megélhetési költségek, ezért a lakosoknak lényegesen magasabb fix költségeket kell viselniük, és elkerülhetetlenül magas vásárlóerővel kell rendelkezniük.” A lakbér kulcsfontosságú tényező a megélhetési költségekben. "De minden helyi szolgáltatás, mint például a fodrászat, drágább, mert a boltoknak magasabb bérleti díjat kell fizetniük. Ugyanaz az euró kevesebbet ér Münchenben, mint máshol" - mondja Bönke.

A gazdagok spórolnak, a szegényebbek fogyasztanak

Egy másik fontos részlet az átlag kiszámítása. Erre két módszer létezik: a medián és a számtani átlag. A mediánnal minden szám egymás mellé kerül, és a közepét nézzük. A GfK a számtani átlaggal számol. Az összes számot összeadjuk és elosztjuk a számok számával. "Ez nem optimális, ha a jövedelmet nézzük, mert a bérek nagyon eltérőek. Vagy másképp fogalmazva: az itt megadott számok túlságosan pozitív képet közvetítenek, mert néhány magas jövedelem eléggé emelheti az átlagot. Emiatt a medián valójában értelmesebb."

Ne feledje, hogy a több pénz a zsebében nem feltétlenül jelenti azt, hogy több pénzt költenek el. "Tanulmányokból tudjuk, hogy a szegényebbek többletpénzt költenek. A gazdagabbaknál a megtakarítási ráta is nő a jövedelmük növekedésével" - mondja Bönke.

A jelentés szerint www.merkur.de,