Klímaválság fenyegeti a német ipart: nőnek az energiaköltségek és a bürokrácia!

Klímaválság fenyegeti a német ipart: nőnek az energiaköltségek és a bürokrácia!

2025. július 19-én Németország olyan döntő kihívásokkal néz szembe, amelyek hatással vannak az ipar jövőjére. A vita egyre inkább a magas energiaköltségekre, a bürokráciára és a zöld átalakulásra összpontosul. Az éghajlatváltozás gazdasági következményeit gyakran figyelmen kívül hagyják, pedig a klímaváltozás komoly veszélyt jelent a német gazdaság versenyképességére Az idő jelentette. Ezek a következmények nemcsak közvetve érintik az ipart, hanem közvetlenül aláássák a gazdasági tevékenység alapjait is.

Az elmúlt években heves viták tárgyát képező összetett ellátási láncok különösen érintettek. A szélsőséges időjárási események már több milliárd eurós kárt okoztak. Feltűnő példa erre a 2018-as rajnai alacsony vízválság, amely 250 millió eurós többletköltséget okozott a BASF-nek. A Rajna teherszállítási kapacitása akár 80 százalékkal esett vissza, ami jelentősen befolyásolta a logisztikát.

Az éghajlatváltozás és következményei

A probléma vélt sürgősségét adatok támasztják alá. 2022 nyarán több mint 8000 ember halt meg Németországban a rendkívüli hőség miatt, miközben a hőség az iparban és az építőiparban is akár 10 százalékkal csökkentette a munkatermelékenységet. A Szövetségi Munkaügyi Minisztérium becslései szerint ez körülbelül hárommillió munkanap elvesztéséhez és körülbelül hétmilliárd eurós gazdasági költséghez vezet évente. Ezek a fejlemények jelezték, hogy megelőző intézkedések nélkül az államháztartás jelentős nyomás alá kerülhet.

Egy másik pusztító katasztrófa volt az Ahr-völgyben 2021-ben bekövetkezett árvíz, amely több mint 33 milliárd eurós kárt okozott, amelynek csak egyharmada volt biztosítva. A súlyos következmények nyilvánvalóak a mezőgazdasági hozamok összefüggésében is. Aszályos években a gabona- és kukoricatermés akár 25 százalékkal is csökkent. A Német Gazdák Szövetsége 2022-re körülbelül 3,6 milliárd euróra becsüli a kárt.

Gazdasági kilátások nyomás alatt

De nem csak a természet szenved, a vállalatok is egyre inkább kételkednek a németországi infrastruktúrában és tervezési biztonságban. Az Európai Beruházási Bank felmérése szerint az uniós vállalatok 64 százaléka veszteséget szenved el az éghajlatváltozás miatt. A Német Ipari és Kereskedelmi Kamarák Szövetségének (DIHK) felmérése szerint a német iparvállalatok 40 százaléka fontolgatja külföldre költözését, mert fenyegetővé válnak a magas energiaköltségek.

A Németországba mint helyszínbe vetett bizalom csökkenőben van – nemcsak az energiaárak miatt, hanem az ökológiai valósághoz való nem megfelelő alkalmazkodás miatt is. Sürgős irányváltásra van szükség az éghajlat- és iparpolitikában. Olyan javaslatokat vitatnak meg, mint a „klíma-szolidaritás” és az éghajlatváltozással szemben ellenálló infrastruktúrába való beruházások. Egyre fontosabbá válik az az elképzelés, hogy a klímavédelem révén történő megelőzés hosszú távon olcsóbb lehet, mint a katasztrófa utáni javítás. Tanulmányok szerint minden klímavédelemre fordított euró akár hét eurót is megtakaríthat a nyomon követési költségeken.

A jövőbeli fejleményeket tekintve Németország gazdaságpolitikai válaszút előtt áll: a tétlenség költségeit össze kell mérni a klímavédelem költségeivel. Az éghajlatváltozás hiperbolikusan jelenik meg Németországban a gyakoribb és intenzívebb időjárási szélsőségeken keresztül, mint például heves esőzések, árvizek, viharok, aszályok és rendkívül magas hőmérsékletek, valamint A Szövetségi Gazdasági Minisztérium kiemeli.

Hosszú távon a klímaváltozás összköltsége meghaladhatja a szélsőséges időjárási események pénzügyi költségeit. A szükséges alkalmazkodási intézkedések segíthetnek enyhíteni a brutális hatásokat. A Szövetségi Gazdasági Minisztérium kutatási jelentése nyolc forgatókönyvben vizsgálta meg, hogy a klímavédelmi beruházások és a CO2-árak hogyan befolyásolják az általános gazdasági hatást. A cél az energetikai és a gazdasági szektor átfogó átalakítása, amelynek beruházási igénye 2035-ig meghaladhatja az évi 80 milliárd eurót.

A klímavédelmi politika sikeréhez elengedhetetlenek a dekarbonizációval kapcsolatos egyértelmű politikai jelzések a beruházások mozgósítása és a tervezési biztonság megteremtése érdekében.