A Merz le akarja mondani az ünnepeket: gazdaság vagy dolgozók jóléte?

A Merz le akarja mondani az ünnepeket: gazdaság vagy dolgozók jóléte?

Jelenleg intenzív vita folyik a munkakultúráról Németországban, különösen Friedrich Merz, a CDU szövetségi elnökének nyilatkozatai után. Merz azt hirdette, hogy a németek nem dolgoznak eleget, ami negatív a gazdaságra nézve. Ezt az állítást szkepticizmus fogadja, mivel sokan hangsúlyozzák a szabadságok és a gyógyulási időszakok szükségességét. A CDU-n belül már megkezdődtek a kezdeti megbeszélések a munkaidő-szervezés lehetséges reformjairól, ideértve a maximális munkaidő rugalmasabbá tételét és az állampolgári juttatások kevésbé vonzóvá tételét a munkavállalási hajlandóság növelése érdekében. Az üzleti lobbi a munkaszüneti nap eltörlését is szorgalmazza a termelékenység növelése érdekében, bár Merz pártvezetőként közvetlenül nem támogatja ezt az elképzelést. perspektíva naponta beszámol arról, hogy ezt a vitát szélesebb társadalmi kontextus is alakítja.

Az ünnepek megszüntetésének témájában készült felmérés támogatókat és ellenzőket egyaránt mozgósított. Sok támogató azzal érvel, hogy a nyaralás megszüntetése élénkítheti a gazdaságot. Rámutatnak a Német Gazdasági Intézet (IW) számításaira, amelyek szerint egy további munkanap 5-8,6 milliárd euróval növelheti a bruttó hazai terméket (GDP) Németországban. Ezzel szemben az olyan szakszervezetek, mint a Verdi, figyelmeztetnek az alkalmazottak felépülését érintő negatív következményekre, és több szabadnapot követelnek a kollektív tárgyalások során. Az ünnepekről szóló vita összetett demográfiai kontextusban zajlik, mivel a baby boomer generáció nyugdíjba vonul, és ez hatással van a munkaerőpiacra. A német gazdaság kiemeli, hogy Dánia tavaly törölt egy munkaszüneti napot, és részesült ebből az intézkedésből, beleértve a béremelést is.

Gazdasági hatások és kihívások

A kevesebb munkaszüneti napra való áttérés eltérő hatással lehet a német építőiparra, attól függően, hogy az ünnepek nyárra vagy télre esik-e. A munkaidő körülbelül 0,4 százalékát teszi ki a szabadság, a lemondás hatása pedig ágazatonként a gazdasági teljesítmény 0,2 százaléka között változhat. Ezenkívül egy ilyen intézkedés végrehajtása bonyolultnak tekinthető. Németország szövetségi struktúrái minden egyes szövetségi államban eltérő döntéseket követelnek meg, ami megnehezíti a munkaszüneti napok lemondását.

Az olyan szakértők, mint Christoph Schröder az IW-től, hangsúlyozzák, hogy paradigmaváltásra van szükség a munkaidő megszervezésében: „Többet kell dolgoznunk, nem kevesebbet”, különös tekintettel a Németország előtt álló demográfiai kihívásokra. Ebben a vitában a gazdasági követelmények és a munkavállalók életminősége szorosan összefügg egymással.