A migráció, mint gazdasági motor: A pozitív hatások cáfolják a félelmeket!

A migráció, mint gazdasági motor: A pozitív hatások cáfolják a félelmeket!

A Liberális Tanulmányok Központja politikai dokumentumot adott ki, amely a migráció európai és amerikai gazdaságra és társadalomra gyakorolt ​​hatását vizsgálja. A KEFIM tanulmánya szerint a migráció összességében a gazdaságra gyakorolt ​​hatása Európában és az USA-ban semleges a pozitívhoz képest. Ezek az eredmények megkérdőjelezik számos általános sztereotípiát, amelyek a migrációt gyakran a bűnözés növekedéséhez vagy a gazdaság megterheléséhez kapcsolják. Inkább a migránsok segítenek pótolni a munkaerőhiányt, növelik a termelékenységet, és összességében pozitív hatást gyakorolnak az államháztartásra.

A szakpolitikai dokumentum kiemeli, hogy az integráció rövid távú költségeit középtávon a magasabb adóbevételek és a javuló foglalkoztatás ellensúlyozza. Az empirikus tanulmányok többsége nem mutat összefüggést a migráció és a bűnözés növekedése között. Valójában azokban a közösségekben, ahol nagyobb a bevándorlók száma, gyakran alacsonyabb az erőszakos bűncselekmények aránya. Az adatok azt mutatják, hogy az Egyesült Államokban az irreguláris migránsok kisebb valószínűséggel kerülnek bebörtönzésre, mint a hasonló társadalmi-gazdasági jellemzőkkel rendelkező bennszülöttek.

Demográfiai kihívások és ajánlások

A tanulmány másik kulcsfontosságú megállapítása, amely az európai demográfiai fejlemények összefüggésében fontos, az az előrejelzés, hogy migráció nélkül az európai munkaerő akár 29%-kal is csökkenhet 2060-ra. Ez akár 47 billió dolláros termeléskiesést is eredményezhet. E kihívásoknak való megfelelés érdekében a tanulmány szerzői a legális és szervezett migráció erősítését, valamint az integrációs politikák javítását javasolják.

Dimitrisz Kairidisz az Új Demokráciától is megszólalt, hangsúlyozva, hogy a legális migránsok toborzása kulcsfontosságú Görögország boldogulása szempontjából. A politikai vitában az is kirajzolódik, hogy a szélsőjobboldal gyakran kihasználja a migrációt, miközben a statisztikai adatok egyértelműen azt mutatják, hogy a migráció szükségszerű.

A bevándorlás gazdasági hatásai

A bevándorlás gazdasági hatásai ellentmondásos téma. Míg a kritikusok attól tartanak, hogy a migránsok elveszik a munkahelyeket és lenyomják a béreket, a támogatók azzal érvelnek, hogy a bevándorlás elengedhetetlen a szociális rendszerek számára az elöregedő társadalmakban. Az OECD-országokban a külföldön született népesség aránya az 1990-es 7%-ról 2019-re 12% fölé nőtt. Németországban és az USA-ban például ma már a lakosság 15%-a külföldön született. Az olyan országokban, mint Ausztrália és Svájc, ez az arány csaknem 30%.

A gazdasági hatás mérése kihívást jelent, mivel a kontrafaktuális eredményeket meg kell becsülni. A gazdasági modellek szerint a bevándorlásnak lehetnek negatív rövid távú hatásai, például csökkenő bérek és növekvő munkanélküliség, valamint hosszú távú pozitív hatásai a gazdasági növekedésre. A hatás nagymértékben függ a migránsok képzettségétől. A magasan képzett bevándorlók jelentősen hozzájárulhatnak a termelékenységhez és az innovációhoz, míg az alacsonyan képzett bevándorlók lefelé nyomást gyakorolhatnak a helyi alacsonyan képzett munkavállalók bérére.

Migrációs egyensúly és integráció Németországban

2024-ben csaknem kilencmillió bevándorló élt Németországban, amit a mintegy 430 000 fős pozitív vándorlási egyenleg is bizonyít. A fő származási országok eltérőek, Ukrajna különösen kiemelkedik a háború miatt. Az elmúlt két évben több mint egymillió ukrajnai háborús menekült kért védelmet Németországban. E kihívások ellenére továbbra is vita folyik a migránsok integrációjáról.

Az integráció elősegítése érdekében 2023-ban mintegy 360 000 új résztvevő vett részt integrációs tanfolyamokon. A 2024. június 27-e óta hatályban lévő új honosítási törvény három-öt évre csökkentette a német állampolgárság megszerzéséhez szükséges minimális tartózkodási időt. 2024-ben mintegy 300 000 ember kapott német állampolgárságot, ami az évezred legmagasabb száma.

A migráns hátterűek szegénységi rátája 30 százalék, míg a migráns hátterűeknél 13 százalék. Az integráció azonban továbbra is kihívást jelent: az iskolai végzettség és a foglalkoztatási státusz fontos mutató, a migráns hátterűek körében pedig magasabb a munkanélküliek aránya.