15 eurós minimálbér: veszély a gazdaságra vagy üdvösség mindenki számára?
A 15 eurós minimálbér körüli vita a cégeket és a munkavállalókat érinti. A szakértők a gazdasági következményekre figyelmeztetnek.

15 eurós minimálbér: veszély a gazdaságra vagy üdvösség mindenki számára?
Új dimenziókat öltött a németországi törvényes minimálbérről folyó vita. Az SPD 15 eurós minimálbér kikényszerítését tervezi, riasztva ezzel a cégeket. Félnek a gazdaságot érintő negatív hatásoktól és a megélhetési költségek növekedésétől. A jelenlegi minimálbér óránként 12,41 euró, ennek 14 euróra emelésére is vannak már javaslatok. A tanulmányok szerint egy ilyen növekedésnek súlyos következményei lehetnek a gazdaságra és a munkaerőpiacra nézve. A Munkaerő-piaci és Foglalkozáskutató Intézet (IAB) tanulmánya szerint a cégek 19 százaléka számít a foglalkoztatás csökkenésére, ha a minimálbér 14 euróra emelkedik.
Továbbra is ellentmondásos kérdés, hogy a gazdaság megbirkózik-e a 15 euróra emeléssel. A Plusminus kutatása szerint a jelenlegi minimálbért túl alacsonynak tartják, de a további emelés létjogosultságával kapcsolatban komoly kétségek merülnek fel. Különösen Kelet-Németországban a kis- és középvállalkozások szembesülnek gazdasági kihívásokkal, mivel a vállalatok több mint 50%-át közvetlenül érintené a növekedés. Ebben a régióban a cégek 25%-a számít komoly következményekre, ami Nyugat-Németországban csak az esetek 18%-ára vonatkozik.
Politikai viták és különböző álláspontok
A közlekedési lámpás koalíción (SPD, Zöldek, FDP) belül megosztott a politikai vita. Míg az SPD és a Zöldek a minimálbér emelését támogatják, az FDP óvatos, és először megvárja a minimálbér-bizottság döntését. Ez a bizottság várhatóan 2025 közepéig dolgoz ki javaslatot a 2026-os minimálbérre. A szakszervezetek határozottan a vásárlóerő erősítése és a szegénység leküzdése érdekében emelés mellett érvelnek.
A gazdasági egyesületek ugyanakkor a versenyképesség esetleges romlására és az esetleges leépítésekre figyelmeztetnek. A munkaköri követelményeket egyre inkább előtérbe helyezi az EU-direktíva is, amely a minimálbért a mediánjövedelem legalább 60%-ában határozza meg. Ezen túlmenően a vámhatóság gondoskodik az ellenőrzések fokozásáról a minimálbérre vonatkozó törvények betartása érdekében.
Kelet-Németországban a cégek 58%-a 14,41 eurónál kevesebbet keresőket foglalkoztat; Nyugat-Németországban szintén 58%. Ez rávilágít sok munkavállaló bizonytalan helyzetére, valamint a gazdasági szükségszerűség és a társadalmi felelősségvállalás közötti feszültségre. A minimálbérről szóló vita ezért továbbra is ellentmondásos, és továbbra is témánk marad a politikai arénában és az üzleti körökben. HR InfoRádió és Menedzser lap részletesen beszámol a fejleményekről és azok következményeiről.