Anyai nyugdíj: Az Unió és az SPD hatalmas reformot tervez, de ki fizeti?

Az anyai nyugdíjról szóló politikai vita egyre nagyobb lendületet kap. Az unió és az SPD az anyai nyugdíj bővítését tervezi, amelynek révén minden szülő három nyugdíjpontot kaphat, gyermeke születési évétől függetlenül. Ezt már megtette fr.de jelentették. A német nyugdíjbiztosítás azonban aggodalmát fejezi ki a magas költségek miatt, és megkérdőjelezi a bővítés pénzügyi megvalósíthatóságát.

Az anyai nyugdíj bevezetésekor, amely 2014. január 1-jén lépett életbe, erre a juttatásra nem volt célzott befizetés a nyugdíjpénztárba. Azok a szülők, akiket nem foglalkoztatnak gyermekneveléssel, nem fizetik be a saját hozzájárulásukat. A szövetségi kormány azonban fedezi a gyermeknevelési járulékokat 1992-től a születések után. Jelenleg 2 év 6 hónapig számítanak az 1992 előtt született gyermekeknél, míg az 1992-ben születetteknél 3 évig. Összességében a szülők legfeljebb 10 évnyi gyermekvállalási időt írhatnak jóvá, függetlenül a születési évtől. Az anyanyugdíj becsült költsége 2025-re körülbelül 25 milliárd euró, ami 2027-re körülbelül 27 milliárd euróra emelkedik.

Kritika és követelések

A kritikusok rámutatnak, hogy az anyai nyugdíjat nem térítik közvetlenül, és a nyújtott támogatásokat nem tartják megfelelőnek. Gundula Roßbach, a német nyugdíjbiztosító elnöke az adóbevételekből történő finanszírozást szorgalmazza, enélkül ugyanis fennáll a nyugdíjbiztosítási járulékok 0,25 százalékpontos emelésének veszélye. Anyai nyugdíjra jogosult az, aki nyugdíjban részesül, és akinek számítása tartalmazza az 1992 előtt született gyermekek után járó gyermeknevelési időt. Ezeket az időpontokat általában a szülő, általában az anya jelöli ki. Apák, azonos nemű szülők, örökbefogadó és nevelőszülők, nagyszülők is igényelhetnek kreditet.

A vita másik pontja az anyai nyugdíj III. kérdése, amelyet az Unió és az SPD is fontolgat, de végrehajtása még bizonytalan. Az anyai nyugdíj eddig a nevelési idők minőségétől függ, amelyeket 2019. július 1-jétől az anyai nyugdíjról szóló II. törvény kibővített, és az 1992 előtt született gyermekek után legfeljebb 2,5 év gyermeknevelési idő beszámítását írja elő.

Emellett a kötelező nyugdíjbiztosítás célja a születés utáni korlátozott foglalkoztatás kompenzálása a szülői szabadság elismerésével, mint pl. deutsche-rentenversicherung.de jelentették. Több gyermek esetén a nevelési idő ennek megfelelően meghosszabbodik, így például az 1992 előtt született ikreknél akár öt év is beszámítható. A nevelési idő egyszerre csak az egyik szülőnek, általában az anyának adható ki, de lehetőség van a nevelési idő átruházására is az apára, amennyiben erről mindkét szülő írásban nyilatkozik.