Észak-német kikötők átalakulóban: milliárdok zöld energiára!

Észak-német kikötők átalakulóban: milliárdok zöld energiára!

A Szövetségi Gazdasági Minisztérium átfogó tanulmányt rendelt meg az észak-német kikötők energetikai átálláshoz való átalakításáról. Brémai látogatása során Christoph Ploß, a szövetségi kormány tengeri gazdaságért és turizmusért felelős koordinátora megjegyezte a projekt sürgősségét. A tanulmány célja, hogy bemutassa, hogyan fejlődhetnek a kikötők jövőbeli energiaközpontokká, ehhez tíz éven át több milliárd eurós beruházásra van szükség. Bremerhaven a hidrogén, az éghajlatbarát üzemanyagok, például a metanol és az e-üzemanyagok központi átrakóhelyeként képzelik el.

A szövetségi kormány azt tervezi, hogy a lehető leggyorsabban megkezdi a kikötők átalakítását, hogy konkrét beruházásokat kezdeményezzen ebben a törvénykezési időszakban. Ez annak hátterében történik, hogy a kikötőpolitikát nemzeti feladatnak tekintik, holott az Alaptörvény szerint az államok felelősek. A szövetségi kormány jelenleg csak évente 38 millió eurót utal át az összes német tengeri kikötőnek, miközben az ipar és az öt északi ország további évi 500 millió eurós követelést követel. Ploß az alkotmány módosítását is javasolta, hogy a szövetségi kormány nagyobb pénzügyi részt vegyen a kikötőkben.

További források a klímasemlegességhez

További lépésként a szövetségi kormány további 400 millió eurót biztosított a következő négy évben az észak-német kikötők korszerűsítésére, hogy hosszú távon lehetővé tegye a klímasemleges hajózást. Patrick Schnieder szövetségi közlekedési miniszter a duisburgi kikötőben tett látogatása során jelentette be ezt az intézkedést. A beruházásoknak kifejezetten a parti áramrendszerekbe, a zöldenergia-bunkerekbe és a klímasemleges hajózási útvonalak kialakításába kell irányulniuk. A finanszírozás a Klíma- és Transzformációs Alapból (KTF) származik.

A Német Tengeri Kikötői Vállalatok Központi Szövetsége (ZDS) ugyanakkor kifogásolja, hogy a további 400 millió euró nem elegendő a meglévő, mintegy 15 milliárd eurós beruházási elmaradás megszüntetésére. Florian Keisinger, a ZDS ügyvezető igazgatója ezért hosszú távú finanszírozási stratégiát szorgalmaz. A part menti államok CDU-frakciói is nyomást gyakorolnak a tengeri kikötők finanszírozásának alapvető új szabályozására, és követelik őket. Az egyik javaslat szerint a kikötőket az „Infrastruktúra és klímasemlegesség” speciális alap szövetségi részesedéséből társfinanszírozzák.

Ipari igények

Az ipar megbízható, legalább 500 millió eurós alapfinanszírozást követel évente a szövetségi kormánytól, hogy hosszú távon biztosítsa a tengeri kikötők rendszerszintű jelentőségét. Christoph Ploß hangsúlyozta, hogy a kiegészítő szövetségi források a part menti államokat segítik, miközben az EU kibocsátáskereskedelemből származó többletbevételt vissza kell fektetni a tengeri gazdaságba.

Ezek a fejlesztések klasszikus példái azoknak a kihívásoknak és lehetőségeknek, amelyeket a klímasemleges gazdaságra való átállás magával hoz. Az észak-német part menti államok nagyobb pénzügyi támogatást várnak a szövetségi kormánytól, hogy a tengeri kikötőket jövőállóvá tegyék, és bővítsék központi szereplői szerepüket a megújuló energiák területén.

Ahogy a délnémet újság és a napi hírek A jelentés szerint egyértelmű lépéseket kell tenni az elkövetkező években az észak-német kikötőkben rejlő lehetőségek teljes kiaknázása érdekében.