Az olajárak robbanásszerűen emelkednek: Irán azzal fenyeget, hogy elzárja a Hormuzi-szorost!

Az olajárak robbanásszerűen emelkednek: Irán azzal fenyeget, hogy elzárja a Hormuzi-szorost!

2025. június 15-én Amy Walker arról számolt be, hogy az olajárak az egekbe szöktek az Irán elleni izraeli támadást követően. Ezzel összefüggésben a szakértők a globális olajkereskedelem központi jelentőségű, stratégiai fontosságú Hormuzi-szoros elzáródásának lehetőségére figyelmeztetnek. Ismail Kosari iráni tábornok az út lezárásával fenyegetőzött, aminek súlyos következményei lehetnek az olajpiacra és a világgazdaságra nézve. Valójában a világ nyersolajának 21 százaléka folyik ezen a szoroson, amely Omán és az iráni partok között húzódik.

A feszült helyzet hátterében az elemzők újabb energiaár-sokktól tartanak. Az európai hadihajók a Perzsa-öböl kereskedelmi útvonalait is kísérhetik a hajózás biztonsága érdekében. Egy ilyen elzáródás különösen súlyos következményekkel járna Ázsiára nézve, amely olajának 80 százalékát ebből a régióból szerzi be. Irán nagymértékben támaszkodik az olajkereskedelemből származó bevételekre, és saját olaját is szállítja a Hormuzi-szoroson keresztül.

Geopolitikai feszültségek és történelmi összefüggések

A Hormuzi-szoros nem csak jelenleg nagy geostratégiai jelentőséggel bír. Történelmileg már brit beavatkozások jellemezték 1819 óta, amikor a sejkek hálózatát hozták létre a kalózkodás leküzdésére. Az 1970-es brit kilépés után a nyugtalanság új forrása az iráni iszlám forradalommal, amely ma is érezteti hatását. Az Egyesült Államok beavatkozása az iráni-iraki háborúba különösen feltűnő volt, amikor az amerikai hadsereg 1988-ban elsüllyesztette az iráni hadihajókat.

Iránnak a Hormuzi-szoros lezárásával kapcsolatos fenyegetései nem újkeletűek. Teherán már 2012-ben ezt az intézkedést tervezte a nemzetközi szankciókra válaszul. Jelenleg Irán még mindig partnerségekre támaszkodik a blokád elkerülése érdekében. Szakértője taz hivatkozott arra, hogy Irán könyörtelenül nyomást gyakorolhat más országokra az olajellátás csökkentésére és az olajárak emelésére. Ennek a geopolitikai sakkjátszmának súlyos következményei lehetnek a globális piacra nézve.

Regionális dinamika és reakciók

Egy másik szempont, amely bonyolítja a kérdést, az arab államok eltérő hozzáállása Iránhoz. Míg Omán, Katar és Kuvait próbálja fenntartani az egyensúlyt, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emirátusok a konfrontációra fogadnak. Utóbbiak azzal a kihívással küzdenek, hogy alternatívákat találjanak a Hormuzi-szorosra, mivel jelenleg olajexportjuk 90 százaléka ezen az útvonalon halad át. Bár vannak olyan csővezetékek, mint például a Habshan-Fujairah vezeték, ezeknek nincs elegendő kapacitásuk.

Az Iránt támogató huthi lázadók több támadást is végrehajtottak a szaúdi infrastruktúra, köztük a kelet-nyugati vezeték ellen. Ez az eszkaláció nemcsak a Hormuzi-szoros, hanem a szomszédos Bab al-Mandab biztonságára is hatással lehet, ami viszont messzemenő kihatással lenne a nemzetközi kereskedelemre.

Végül meg kell jegyezni, hogy az iráni kormány és Haszan Róháni elnök nyitott az Egyesült Államokkal fenntartott kapcsolatok javítására, ugyanakkor minden amerikai szankció azonnali feloldására szólítanak fel. A helyzet továbbra is feszült, mivel a geopolitikai feszültségek továbbra is az eszkaláció veszélyét rejtik magukban, és az olajpiacra nehezedő nyomás nő.