Emelkedik Ausztria megtakarítási rátája: Kinek van igazán haszna a 34 milliárdból?

Emelkedik Ausztria megtakarítási rátája: Kinek van igazán haszna a 34 milliárdból?

A megtakarítási ráta Ausztriában 2025-ben 11,8 százalékra emelkedik. Ez jelentős növekedést jelent a 2023-as 8,7 százalékhoz képest, amint azt a Momentum Institute jelentése szerint. Ez azt mutatja, hogy a növekvő jövedelmek ellenére a háztartások a gazdasági visszaesés idején nagy hangsúlyt fektetnek a megtakarításra.

Tavaly csaknem 34 milliárd eurót takarítottak meg a háztartások Ausztriában, ami a gazdasági teljesítmény több mint két százalékának felel meg. Ehhez képest az eurózóna megtakarítási rátája tavaly mindössze 8,4 százalék volt. A 2024-es 3,5 százalékos reáljövedelem-növekedés ellenére a fogyasztás csak minimálisan, 0,1 százalékkal nőtt. Ez arra utal, hogy átlagosan 2024-ben az osztrák lakosság szinte az összes előző évi bevételnövekedést megtakarította.

Jövedelemszint és megtakarítási magatartás

A negatív megtakarítási ráta különösen aggasztó az alacsonyabb jövedelmű háztartások körében, akik alig tudnak pénzt félretenni. Ezzel szemben az első tizedbe tartozó háztartások több mint 2000 eurót takarítanak meg havonta. Az ilyen különbségek rávilágítanak a gazdasági erőforrások egyenlőtlen eloszlására, ami a fogyasztási és megtakarítási lehetőségeket is érinti. Ez az egyenlőtlenség széles körben elterjedt a társadalomban, és más országokban is megmutatkozik. Németországban a lakosság alsó 50 százaléka a teljes bruttó keresett jövedelem kevesebb mint 24 százalékával és a teljes vagyon 0,3 százalékával rendelkezik, míg a felső 10 százalék a jövedelem 28 százalékát és a vagyon csaknem 60 százalékát birtokolja.

A gazdasági helyzet nemcsak a saját életszínvonalra van közvetlen hatással, hanem befolyásolja az oktatási döntéseket és az életpályákat is. A szülők gazdasági státusza és a gyermekek helyzete között szoros kapcsolat van, ami erősíti a társadalom állandósult egyenlőtlenségét.

Újraelosztási intézkedések

A megtakarítási ráta csökkentésére és a fogyasztói kereslet növelésére több javaslat is született. Ezek közé tartozik a gazdagokból a szegényekbe történő újraelosztás, hogy az alacsonyabb jövedelmű csoportok nagyobb pénzügyi rugalmasságot biztosítsanak, valamint az „elővigyázatossági megtakarítások” csökkentése. Ez utóbbit a munkanélküliségtől való félelem csökkentését célzó intézkedésekkel lehetne elérni. A munkanélküli segélyek nettó helyettesítési arányának 55-ről 70 százalékra emelése is szóba kerül.

• Wiedereinführung von Vermögen- und Erbschaftssteuern
• Erhöhung der Kapitalertragssteuer auf 30 Prozent zur Generierung von 560 Millionen Euro pro Jahr
• Steuererhöhungen für Unternehmen sowie der Abbau von Einmalzahlungen und Subventionen

A társadalmi egyenlőtlenségről szóló vita és az azt csökkentő intézkedések megtételére való hajlandóság nagy jelentőséggel bír a következő években. A gazdasági erőforrások és a társadalmi mobilitás közötti kapcsolat nyilvánvaló, és összehangolt erőfeszítéseket tesz szükségessé politikai és társadalmi szinten.

Összességében az ausztriai megtakarítási rátára vonatkozó jelenlegi adatok és a kísérő elemzések világos benyomást adnak arról, hogy a különböző társadalmakban milyen mélyen gyökerezik az egyenlőtlenség a jövedelmek és a vagyon elosztásában. A gazdasági helyzet nemcsak a fogyasztási döntéseket befolyásolja, hanem hozzájárul a társadalmi egyenlőtlenségek súlyosbodásához is. Ez egy globális probléma, amely a gazdaság- és társadalompolitika újragondolását igényli.

A megtakarítási ráták és a társadalmi egyenlőtlenségek témakörében további információk a címen találhatók sn.at és bpb.de.