Keletnémet cégek nyílt levele Scholznak: A gazdasági irányzat kritikája
A www.berliner-zeitung.de jelentése szerint 700 000 keletnémet cég képviselőinek Olaf Scholz (SPD) kancellárhoz intézett nyílt levele keltett feltűnést. Bírálják a jelenlegi kormányzati irányt és az üzleti élet politikai döntésekbe való bevonásának hiányát, és szinte minden területen súlyos hibákat sorolnak fel. A kritikát más politikusok is kiemelik, például Wolfgang Kubicki, az FDP alelnöke, aki iránykorrekciót szorgalmaz. Az Ifo Intézet elnöke, Prof. Dr. Clemens Fuest megjegyzi, hogy Habeck gazdasági miniszter gazdasági stratégiája nem a gazdasági növekedésre összpontosít. Ehelyett a klímavédelem élvez prioritást, ami a legtöbb vállalat elutasításához vezet. Ez a rangsorolás és az ebből fakadó...

Keletnémet cégek nyílt levele Scholznak: A gazdasági irányzat kritikája
A jelentés szerint www.berliner-zeitung.de 700 000 keletnémet cég képviselőinek nyílt levele Olaf Scholz (SPD) kancellárnak keltett feltűnést. Bírálják a jelenlegi kormányzati irányt és az üzleti élet politikai döntésekbe való bevonásának hiányát, és szinte minden területen súlyos hibákat sorolnak fel.
A kritikát más politikusok is kiemelik, például Wolfgang Kubicki, az FDP alelnöke, aki iránykorrekciót szorgalmaz.
Az Ifo Intézet elnöke, Prof. Dr. Clemens Fuest megjegyzi, hogy Habeck gazdasági miniszter gazdasági stratégiája nem a gazdasági növekedésre összpontosít. Ehelyett a klímavédelem élvez prioritást, ami a legtöbb vállalat elutasításához vezet. Ez a rangsorolás és az ebből fakadó költségek hozzájárulhatnak az elégedetlenség növekedéséhez, amit a jobboldali populista pártok pedig kihasználnak.
A vezető gazdasági társaságok konkrét intézkedéseket javasolnak Németország, mint üzleti helyszín versenyképesebbé tételére, ideértve a szolidaritási felár eltörlését és a társasági adók csökkentését.
Clemens Fuest hangsúlyozza, hogy jobban össze kell egyeztetni a klímavédelmet a gazdasági növekedéssel, és kifogásolja, hogy az érintett csoportokat nem vonják be a gazdasági vagy klímapolitikai beavatkozásokba.
Ezen információk ismeretében valószínű, hogy a keletnémet cégek kritikája és az eltérő gazdasági stratégia iránti igény hatással lesz a piacra és a pénzügyi szektorra. Az éghajlat-politikai intézkedéseknek a gazdasági növekedéssel szembeni előtérbe helyezése megnövekedett költségekhez és elégedetlenséghez vezethet, ami viszont hatással lehet a beruházásokra és az üzleti döntésekre. Az adócsökkentést és a gazdasági stabilitást célzó javasolt intézkedések ugyanakkor pozitív hatással lehetnek Németországra, mint üzleti helyszínre. Továbbra is látni kell, hogy a szövetségi kormány válaszol-e ezekre a kritikákra és javaslatokra.
Olvassa el a forrás cikket a www.berliner-zeitung.de oldalon