Műanyag megsemmisítés: eszkalálódik a genfi ​​globális megállapodás körüli vita!

Műanyag megsemmisítés: eszkalálódik a genfi ​​globális megállapodás körüli vita!

A globális műanyagszennyezés elleni küzdelem döntő fontosságú találkozója kezdődik. Genfben augusztus 14-én kezdődnek a tárgyalások egy jogilag kötelező érvényű megállapodás megkötéséről, amelyen 160-180 ország vesz részt. A konferencia célja a műanyag hulladék csökkentése és a veszélyes műanyag termékek kezelésének javítása. Nicolas Lieven gazdasági szakértő ugyanakkor szkepticizmusát fejezi ki a megállapodás lehetőségével kapcsolatban, mivel az államok eltérő érdekeit tekintik komoly akadálynak. Sok ország gazdaságilag függ a műanyaggyártástól, ami még nehezebbé teszi a tárgyalásokat. rádió egy beszámol arról, hogy Lieven bírálja a meglévő újrahasznosítási rendszert, amely gyakran nem működik, és gyakran csak „downcycling”-ként emlegetik.

Ennek ellenére sürgős cselekvésre van szükség: évente 413 millió tonna műanyagot állítanak elő világszerte, amelynek mindössze 9%-át hasznosítják újra. A többi vagy hulladéklerakókba kerül, elégetik vagy a tengerbe kerül, jelentős károkat okozva a környezetnek és az emberi egészségnek egyaránt. A mikroműanyagok ma már világszerte elterjedtek, és kimutathatók az emberi szervezetben. Több mint 100 ország, köztük Németország és az EU, olyan átfogó és ambiciózus megállapodást szorgalmaz, amely a fejlődő országok pénzügyi támogatását is magában foglalja. német hullám kiemeli, hogy az olyan termelő országok, mint Oroszország és Szaúd-Arábia, akadályozzák a szigorúbb szabályozást, és a műanyagipar gyakran a hulladékgazdálkodás hiányában, nem pedig a túltermelésben látja a problémát.

A tárgyalások kihívásai

A konferenciát megelőző időszakban kritikusan értékelik a műanyaglobby szerepét. A tudósok az ipar részéről megfélemlítésről és rágalmazásról számolnak be, miközben több lobbista van jelen, mint az uniós küldöttek. Ez a dinamika jelentős hatással lehet a tárgyalásokra. Németországban évente 16 milliárd eurót költenek hulladékgazdálkodásra, ami a GDP 0,4%-ának felel meg. E kiadások ellenére Németország továbbra is Európa legnagyobb műanyaggyártója, évi 8 millió tonnát termel. Globális összehasonlításban a műanyagok harmada Kínából, 20%-a más ázsiai országokból és Észak-Amerikából származik.

A növekvő környezeti aggodalmak némi nyomást gyakorolnak a kormányokra is. A tudósok a műanyaggyártás 12-19%-os csökkentését szorgalmazzák az éghajlati célok elérése érdekében. Észak-Amerikában és Európában az egy főre jutó átlagos műanyagfogyasztás 85-94 kg, míg Kínában 58 kg körül mozog. A műanyaghulladék kezelésével kapcsolatos vita bonyolultabb, mint valaha, és lehetőségeket és recepteket kínál a javításra. Továbbra is kérdéses azonban, hogy a genfi ​​konferencia történelmi lehetőséget jelent-e a hatékony megállapodásra.