Putyin fegyverőrülete: gazdasági növekedés a béke rovására!
Az orosz gazdaság a magas katonai kiadásoknak köszönhetően növekszik, miközben az ukrán háború nehezíti a világgazdaságot. Ez mit jelent?

Putyin fegyverőrülete: gazdasági növekedés a béke rovására!
2025. május 25-én ismét sikertelenül zárultak a béketárgyalások Ukrajna és Oroszország között, az egyetlen jelentős előrelépés a fogolycsere maradt. Ahogy a konfliktus folytatódik, a tűzszünet kilátásai homályosak. Mindkét ország katonai tevékenysége nemcsak saját gazdaságára, hanem a világgazdaságra is hatással van.
A háborús gazdaság virágzik Oroszországban, ami hozzájárul az ország stabilitásához. A fr.de friss jelentése szerint Oroszország bruttó hazai terméke (GDP) mintegy négy százalékkal emelkedett 2024-ben, amit a katonai kiadások jelentős növekedése támogat. Ez a kiadás 41,9 százalékkal 145,9 milliárd dollárra nőtt, ami a GDP 6,7 százalékát teszi ki. Janis Kluge, a Tudományos és Politikai Alapítványtól ezeket a magas kiadásokat az orosz gazdaság „gazdaságösztönző csomagjaként” írja le.
Oroszország gazdasági kihívásai
Marc DeVore és Alexander Mertens elemzi, hogy a magas katonai kiadások rövid távon növelik a foglalkoztatást és a növekedést, de hosszú távon fenntarthatatlannak tartják. Pavel Luzin politológus kifejti, hogy az orosz vezetés nagy katonai költségvetéssel zsákutcába manőverezte magát. Ez a megközelítés agresszív külpolitikát igényel, és destabilizáló hatású lehet, különösen akkor, ha a háború véget ér, és sok veterán és védelmi dolgozó munkanélkülivé válik.
A háború befejezése súlyos hatással lehet az orosz gazdaságra. A történelmi példák azt mutatják, hogy a sok leszerelt katona visszatérése és a védelmi dolgozók munkanélkülisége politikai instabilitást okozhat. Emellett az ország polgári gazdasága zsugorodik, mivel a védelmi iparban a magas fizetések munkaerő-keresletet vonzanak, más ágazatokat pedig elhanyagolnak.
A konfliktus globális hatása
Az orosz háború Ukrajnára gyakorolt hatása azonban nem korlátozódik Oroszországra. A világgazdaság, különösen Németország, jelentősen szenved a megnövekedett energiaáraktól, a magas inflációtól és a gabonahiánytól. Az árak emelkedését felgyorsította a háború és az ezzel járó ellátási szűk keresztmetszetek, ami a fogyasztás és a beruházások visszaeséséhez vezetett Németországban. Az infláció nő, és az emberek kénytelenek spórolni.
A konfliktus következtében az EU Oroszországból származó energiaimportja is jelentősen visszaesett, ami további terhelést jelent az európai gazdaságban. A nyugat-európai országokban az oroszországi földgázszállítás leállása miatt drasztikus áremelkedések voltak tapasztalhatók, amelyek egy része ugyan csökkent, de gyakran nem jutott el a fogyasztókhoz. A beruházásokkal kapcsolatos bizonytalanság sok vállalatot késztetett a kiadások visszafogására.
E kihívások ellenére Ukrajna széles körű pénzügyi támogatást kap a Nyugattól, a legnagyobb támogató az Egyesült Államok, majd az EU. Ez a segítség kulcsfontosságú az ukrán gazdasági stabilitás fenntartásához a folyamatban lévő konfliktus alatt.