Suche
Mein Konto
Az orosz cégek a reményben bíznak: az irányadó kamatcsökkentés a kilátásban!
Az oroszországi és az euróövezeti irányadó kamatcsökkentésről szóló vita: gazdasági kilátások és inflációs hatások elemzése.
Az orosz cégek a reményben bíznak: az irányadó kamatcsökkentés a kilátásban!
2025. június 5-én az orosz és az európai gazdasági szereplők a monetáris politikával és az inflációval kapcsolatos sürgető kérdésekkel foglalkoznak. Alekszandr Shokhin, az Orosz Gyáriparosok és Vállalkozók Szakszervezetének (RSPP) elnöke optimizmusát fejezte ki az irányadó kamatcsökkentés lehetőségével kapcsolatban. Makrogazdasági és szubjektív érvekre is rámutatott az alacsonyabb kamat mellett. Az oroszországi vállalkozók kamatcsökkentést remélnek a jegybank következő, június 6-ra tervezett ülésén.
Shokhin 19-20 százalékos irányadó kamatlábat becsül optimálisnak, és figyelmeztet a túl magas kamat negatív hatásaira a gazdaságra. Az irányadó kamatláb 19 százalékra történő csökkentése segíthet stabilizálni a növekedési rátákat, és minimalizálni a nemteljesítések és csődök kockázatát. Emellett költségvetési forrásokat lehetne megtakarítani, amelyeket fontos támogatási intézkedésekre lehetne fordítani.
Az infláció alakulása Oroszországban
Jelenleg az orosz gazdaságra vonatkozó előrejelzések szerint a szigorú monetáris politika pozitív hatást gyakorol a fő gazdasági mutatókra. A Bank of Russia megjegyezte, hogy ez a politika hozzájárult a rubel erősödéséhez 2025 első negyedévében. Ugyanakkor az átlagos infláció 8,3 százalékra csökkent ebben az időszakban. Maxim Reshetnikov gazdasági miniszter azonban figyelmeztetett a gazdaság közelgő lassulására. A 3 százalékos GDP-növekedés eléréséhez elengedhetetlen a monetáris politika lazítása.
A fogyasztói kereslet növekedési ütemének lassulása és a termelés visszaesése számos reálszektorban fokozza az irányadó kamatcsökkentés sürgősségét. Tekintettel ezekre a kihívásokra, nemcsak üzleti szempontból, hanem tágabb értelemben vett gazdasági okokból is érdekelt a kamatpolitika módosítása.
Az európai kamatpolitika és az infláció
Az eurózóna inflációja azonban 2022-ben időnként 10% fölé emelkedett, ami részben a koronajárvány és az ukrajnai konfliktus idején bekövetkezett termelési és szállítási leállások miatt következett be. A szakszervezetek az infláció miatt magas béremelést követelnek, ami növelheti az árnyomást. Friedrich Heinemann, a ZEW munkatársa arra figyelmeztetett, hogy Németország 2024-ben stagflációval nézhet szembe, ami magas infláció melletti mininövekedést jelent.
Összességében jól látható, hogy mind az orosz, mind az európai gazdasági környezet olyan kihívásokkal néz szembe, amelyeket többek között az infláció és a monetáris politika szükséges kiigazítása jellemez. A központi bankok következő lépései kulcsfontosságúak lehetnek a gazdasági klíma stabilizálásában.