Oroszország az árcsapdában: A vodka és az élelmiszer drágább, mint valaha!

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am

Az orosz infláció aggasztóan 9,5 százalékot ért el. A vodka és az élelmiszerek áremelkedése megterheli a gazdaságot és a befektetőket.

Russlands Inflation erreicht alarmierende 9,5%. Preiserhöhungen für Wodka und Lebensmittel belasten die Wirtschaft und Anleger.
Az orosz infláció aggasztóan 9,5 százalékot ért el. A vodka és az élelmiszerek áremelkedése megterheli a gazdaságot és a befektetőket.

Oroszország az árcsapdában: A vodka és az élelmiszer drágább, mint valaha!

Az oroszországi gazdasági helyzet romlik, amit Vlagyimir Putyin „riasztó jelzésnek” minősített. Az inflációt komoly problémának tekintik, miközben az orosz gazdaságban a „némi túlmelegedés” jelei mutatkoznak. Különösen feltűnő a vodka árának emelkedése, amely 2025. január 1-je óta 17%-kal nőtt. A fél liter vodka minimális ára 299 rubelről 349 rubelre (kb. 2,66 euróról 3,10 euróra) emelkedett.

A gazdasági körülmények nyomasztóak, hiszen Oroszországban 800 euró körül mozog az átlagfizetés. Emellett a 2024. január és október közötti vodkaeladások rekordszintet, 625 millió litert értek el, ami több mint 15%-os növekedés 2017 óta. A szakértők az áremelkedést több tényezőnek tulajdonítják, köztük a magas importárakat, a növekvő logisztikai költségeket és a rubel gyengülését. Az infláció 2023-ban 7% körül volt, jelenleg 9,5%. Ennek ellensúlyozására a jegybank rekordszintre, 21%-ra emelte az irányadó kamatokat, ami további nyomást gyakorol a gazdasági helyzetre Statista jelentették.

Élelmiszerárak emelkedése és egyéb gazdasági kihívások

Az áremelések nem csak a vodkát érintik; Az élelmiszerárak is jelentősen emelkednek. A vaj 25%-kal, a burgonya majdnem 95%-kal, az olívaolaj pedig körülbelül 31%-kal drágult. Ráadásul sok orosz úgy érzi, anyagilag megterhelt a karácsonyi időszakban. A közgazdászok arra figyelmeztetnek, hogy a gazdaság túlmelegszik, miközben a szénágazat válságban van. Különösen érintettek az autógyártók, az ingatlanépítők és a nem élelmiszer-kereskedők is, akik egyre gyakrabban kérnek állami segítséget.

A Nemzeti Prosperitási Alap 2008 óta elérte a legalacsonyabb szintjét. A nyugati szankciók megnehezítik mind az áruk importját, mind az exportját, és arra kényszerítik Oroszországot, hogy olyan módszereket alkalmazzon, mint az árnyékflotta olajértékesítésére, de ez további költségekkel jár.