Oroszország műtrágyaexportja: fenyegetés Németország mezőgazdaságára?

Oroszország műtrágyaexportja: fenyegetés Németország mezőgazdaságára?

Az EU függősége az orosz műtrágyaimporttól egyre nő, és ennek jelentős gazdasági következményei lehetnek. Hogyan Higany A jelentések szerint Oroszország műtrágyaexportja révén egyre fontosabb szerepet fog játszani az európai mezőgazdaságban. Az Oroszországból származó import több mint 33%-kal, 6,2 millió tonnára nőtt 2024-ben, több mint 2,2 milliárd euró értékben. Ez a növekvő export már az Európai Unió kockázatos függéséhez vezetett az orosz műtrágyáktól – figyelmeztetnek a szakértők.

A nyersanyagpiacokkal kapcsolatos bizonytalanság nő, különösen amióta Oroszország olaj- és gázbevételei csökkentek. Ennek ellenére a műtrágyakereskedelem továbbra is jelentős bevételi forrást jelent az ország számára, becslések szerint 550 millió euró adóbevétel származik ebből az üzletből. A német vállalatok aggodalmukat fejezik ki a lehetséges jövőbeni függőségi forgatókönyvek miatt. Különösen a német mezőgazdaságra nehezedik nyomás a termelési költségek mérséklődése és a növekvő függőség miatt.

Gazdasági nyomás és emelkedő árak

Az ásványi műtrágyák ára jelentősen megemelkedett, miután Oroszország több terméket exportálni kezdett az EU-ba. Az ukrajnai konfliktus előtt a műtrágya ára tonnánként 250 euró körül mozgott, és 1000 euróra kúszott fel. Ezt a fejlődést elsősorban a magas földgázárak húzzák, hiszen a műtrágyák 90 százaléka földgázból készül. Miközben a műtrágya ára emelkedik, a búza ára csökkent, tovább bonyolítva a gazdálkodók helyzetét. Hogyan napi hírek államok szerint az olyan növényeknek, mint a búza, sok műtrágyára van szükségük a magas fehérjetartalom és a jó tapadási minőség érdekében.

Egy másik szempont az Európai Unió reakciója. A döntéshozók az orosz gazdaság gyengítése érdekében az orosz műtrágyaimport vámok emelését fontolgatják. Ennek ellenére a vámok nem ütköznek a globális élelmezésbiztonsági érdekekkel. Az EU-országok most azzal a kihívással néznek szembe, hogy csökkentsék az orosz műtrágyagyártóktól való függést, miközben a hazai termelést a magasabb munkaerőköltségek és a szigorúbb környezetvédelmi előírások nehezítik meg.

Az orosz vállalatok szerepe és a piaci alákínálás

Az orosz műtrágyagyártók gyorsan növelték piaci részesedésüket az EU-ban. Az EU műtrágyapiacának már csaknem egyharmadát ők irányítják. Az olyan vállalatok, mint az EuroChem, amely műtrágyagyárat üzemeltet Szentpéterváron, közvetlenül részt vesz a háborús termelésben. Az EuroChem többek között 38 ezer tonna salétromsavat szállított a lőszergyáraknak. Ez felveti a kérdést, hogy ezek a cégek milyen mértékben vonhatók felelősségre.

Az európai műtrágyagyártók kapacitáskihasználása az ukrajnai háború után visszaesett. Az SKW Piesteritz mindössze 50-60 százalékos kihasználtságról számol be. Sok európai gyártó attól tart, hogy az orosz dömpingárak miatt kiszorulnak a piacról. E kihívások ellenére az orosz műtrágya kereskedelme továbbra is legális, így a teherszállítók rendszeresen 5500 tonna műtrágyát szállíthatnak Brémából Németországba, ahogy az a közelmúltban is történt.

A jelenlegi fejlemények fényében mind az EU, mind a német politikusokra nyomás nehezedik, hogy hatékony szankciórendszert határozzanak meg az Oroszországból érkező műtrágyaexport ellen. Tekintettel az összetett geopolitikai kihívásokra, az orosz műtrágya jövőbeni szerepe az európai mezőgazdaságban kulcsfontosságú lesz.