Orosz cégek a szélén: az inflációs káosz csődhöz vezet!

Az orosz gazdaság súlyos válsággal néz szembe, amelyet a vállalati csőd közelgő hulláma jellemez. Ezt tetézi a háborús gazdaságra való átállás és a tartósan magas infláció. Ezek a tényezők arra kényszerítik az orosz jegybankot, hogy 21 százalékra emelje az irányadó kamatot, ami 2003 óta a legmagasabb szint. A szakértők attól tartanak, hogy jövőre 25-30 százalékra emelkedhet az irányadó kamat.

A helyzet különösen a gyártó cégek számára aggasztó. Több mint 20 százalékuk számolt be kamatköltségről 2024 végén, ami adózás előtti eredményük (EBIT) több mint kétharmadát tette ki. Emellett 2024 novemberében és decemberében a kulcsfontosságú iparágaknak nyújtott hitelezés 30-50 százalékkal összeomlott, ami hitelválsághoz és refinanszírozási nehézségekhez vezetett a súlyosan eladósodott hitelfelvevők számára. 2024 júliusa és szeptembere között a nagy- és középvállalkozások 19 százalékos, míg a kisvállalkozások 25 százalékos késedelmet szenvedtek el.

Több ágazatban is fennáll a csődveszély?

A helyzetet tovább rontja az olyan vállalkozók kritikája, mint Igor Szecsin, a Rosznyefty vezetője és Szergej Csemezov, akik rámutatnak a magas kamatlábak finanszírozási költségekre gyakorolt ​​negatív hatására, valamint a vállalkozók részéről, akik általános gazdasági depresszióról beszélnek. Az élelmiszerszektort különösen súlyosan érintették, ahol a vaj ára 24 százalékkal, a burgonya ára 55 százalékkal emelkedett. Mintegy 200 bevásárlóközpont áll csőd előtt megfizethetetlen hitelek miatt.

További kihívásokat jelentenek a nyugati szankciók, amelyek súlyosan korlátozzák a védelmi ipar fontos összetevőihez való hozzáférést. Emellett a szénipar is szenved a csökkenő kereslettől, különösen Kínától, amely 2024-ben jelentősen csökkentette megrendeléseit. Dmitrij Alekszejev, a DNS kiskereskedelmi lánc alapítója kétségbeejtőnek minősíti a jelenlegi helyzetet, mivel a vállalkozók egyre gyakrabban beszélnek nyilvánosan a fizetési késedelemről és a közelgő csődökről.

A gazdasági problémákat nemcsak a veszélyesként bírált Elvira Nabiullina alatti jegybanki kamatpolitika tetézi, hanem az egekbe szökő kormányzati kiadások és Oroszország általános elszigetelődése is a nemzetközi piacoktól. A Nemzetközi Valutaalap 1,3 százalékra csökkentette 2025-re vonatkozó növekedési előrejelzését, ami növeli a bizonytalanságot és a további csődök kockázatát.