Oroszország gazdasága a szélén: tömeges csődök fenyegetik!

Az orosz gazdaság a vállalati csődök számának közelgő tömeges növekedésével néz szembe. Központi tényező Vlagyimir Putyin háborús gazdaságra való átállása, ami tovább súlyosbította a meglévő problémákat. A magas infláció arra készteti az orosz jegybankot, hogy 21 százalékra emelje az irányadó kamatot, miközben az előrejelzések szerint a jövőben akár 25-30 százalékra is emelhetik.

2024 végén a feldolgozóipari vállalatok több mint 20 százaléka fizetett kamatot, ami adózás előtti eredményük (EBIT) több mint kétharmadát tette ki. Ezenkívül 2024 novemberében és decemberében a kulcsfontosságú iparágaknak nyújtott hitelezés 30-50 százalékkal zuhant, miközben az adósságpiacon egyre nehezebb a hitelfelvétel. A szakértők a mulasztások és a kölcsönös mulasztások hullámára figyelmeztetnek.

Figyelmeztetések a szénipar csődjére

A 2024 júliusa és szeptembere közötti időszakban a nagy- és középvállalkozások 19 százalékos, a kisvállalatoknál pedig 25 százalékos késedelmes fizetést tapasztaltak. Igor Sechin, a Rosznyefty vezetője bírálta a jegybank pénzügyi politikáját a finanszírozási költségekre gyakorolt ​​negatív hatás miatt. Különösen veszélyeztetettek a bevásárlóközpontok, a védelmi szektor és a szénipar.

A védelmi ipart a nyugati szankciók sújtják, amelyek korlátozzák a hozzáférést a fontos alkatrészekhez, miközben a szakképzett munkaerő hiánya további megterhelést jelent az ipart. Szergej Csemezov arra figyelmeztetett, hogy sok cég csődbe mehet, ha az árak a jelenlegi szinten maradnak. A szénipar is komoly csapásoknak néz szembe a csökkenő kereslet miatt, különösen Kínából.

A jelentések szerint az orosz szénimport hét százalékkal, 95,1 millió tonnára esett vissza 2024-ben. Ezzel összefüggésben az orosz kormány intézkedéseket fontolgat a szénipar esetleges tömeges csődjének támogatására. E gazdasági kihívások mellett az orosz gazdaság elleni szankciókról is kiderült, hogy egyre negatívabb hatással vannak a széntermelésre.

Az ukrajnai konfliktus előtt az orosz gazdaság a világ három legnagyobb szénexportőrének egyike volt. 2021-ben az orosz kőszén piaci részesedése az EU-importban 46,7 százalék volt, de 2022 óta EZ-i szénembargó van érvényben Oroszországgal szemben, amely megtiltja az uniós államoknak, hogy Oroszországból szenet importáljanak. Oroszország megpróbálta átirányítani szénexportját Ázsiába, és Kína lett a fő vásárló.

Mivel azonban Kína 2024-ben rekordmennyiségű, 543 millió tonna szenet importált, az orosz szénimport is visszaesett, és árengedményeket kellett biztosítania a vásárlóknak, hogy versenyképesek maradjanak. 2024 januárja és szeptembere között az iparág 91 milliárd rubel veszteséget könyvelt el, ami az összes ágazat közül a legmagasabb. Elemzők becslése szerint a széniparban még legalább két évig fennállnak a problémák, miközben az LNG és az olaj kereskedelme is nehézségekkel küzd a nyugati szankciók miatt.

A szénipar számára ez azt jelenti, hogy egyes bányászati ​​cégeknek már be kellett zárniuk az értékesítés hiánya miatt. A Gazdaságfejlesztési Minisztériumot és a Szövetségi Adószolgálatot felkérték, hogy támogassa a nehézségekkel küzdő bányászati ​​tevékenységet, és a Vneshekonombank átveheti az irányítást a bajba jutott vagyon felett.