Tanulmány: Kevés hit a négynapos hétben teljes bérkompenzációval

Tanulmány: Kevés hit a négynapos hétben teljes bérkompenzációval

A jelentése szerint www.t-online.de, egy új tanulmány eredményei szerint a németek mindössze 30 százaléka gondolja úgy, hogy a teljes bérkompenzációval járó négynapos hét középtávon megvalósítható. A megkérdezettek kétharmada szkeptikus. A témával kapcsolatos vélemények ágazatonként és korcsoportonként eltérőek.

A négynapos héttel kapcsolatos szkepticizmus különösen erős az ipari szakmunkások körében. Több mint felük (53 százalék) aggódik a termelékenység esetleges csökkenése miatt. A szakképzett munkaerő hiánya és a féltve megnőtt stressz a hátralévő munkanapokon szintén elutasító ok.

A fiatalabb generációk, különösen a Z generáció pozitívabban viszonyul a koncepcióhoz. Ez a fiatalabb generációk növekvő munkaerő-piaci befolyását is jelezheti. Sok fiatal munkavállaló számára elengedhetetlen a rugalmas munkavégzési modellek megtárgyalása.

A négynapos hét kezdeti modelljei is vannak: Egyes cégek már most is kínálnak lerövidített munkaheteket teljes bérkompenzációval vagy nagyobb rugalmassággal, ami a koncepciót a jövőre nézve reálisabbá teszi. A tanulmány azonban azt mutatja, hogy az ipar kevésbé optimista a négynapos hét bevezetését illetően, mint más ágazatokban, például a kiskereskedelemben vagy a szolgáltatási szektorban.

Összességében elmondható, hogy a rugalmas munkavégzési modellek növekvő elfogadottsága, valamint a munka és a magánélet közötti egyensúly iránti vágy hosszú távú hatással lehet a munkaerőpiacra. A vállalatok arra kényszerülhetnek, hogy munkaidő-modelleiket a fiatal munkavállalók igényeihez igazítsák. Ez az általános munkakultúra és a tehetségekért folytatott verseny megváltozásához is vezethet.