Állattenyésztési címkézés: a határidő meghosszabbítása, mint gyakorlási lehetőség?

Állattenyésztési címkézés: a határidő meghosszabbítása, mint gyakorlási lehetőség?

A koalíció 2026. március 1-re halasztotta az állattenyésztési címkézésről szóló törvény végrehajtásának határidejét, amit mind a mezőgazdaság, mind a Húsipari Szövetség (VDF) felmentéssel fogad. Steffen Reiter, a VDF vezérigazgatója szerint a megszerzett időt a törvény gyakorlatias átalakítására kell fordítani. A fontos a tartási feltételek átlátható bemutatása a meglévő rendszereken keresztül, amint azt az Állatjóléti Kezdeményezés (ITW) is megjegyzi.

Robert Römer, az ITW ügyvezető igazgatója hangsúlyozza a magánellenőrzési rendszerek állami szabályozásba való integrálásának szükségességét. Fölöslegesnek tartja a tervezett nyilvántartásba vételi és bizonyítási követelményeket, és a rugalmasabb piaci felhasználás érdekében az alacsonyabb tartási szintről származó állatok húsának forgalmazásának tilalmának megszüntetését kéri.

Mezőgazdasági reakciók

A németországi sertéstenyésztők érdekképviselete (ISN) a törvény alapvető felülvizsgálatát szorgalmazta, és javításra szorul a végrehajtásban és a hazai áruk hátrányában. Michaela Kaniber bajor mezőgazdasági miniszter a határidő meghosszabbítását a gyakorlati politika pozitív jelzéseként értékeli, és hangsúlyozza a biztonság tervezésének fontosságát a mezőgazdaság számára.

Ezzel szemben Dr. Zoe Mayer a Zöldek részéről élesen bírálta a váltást, és a törvény közeljövőben történő kiterjesztését kérte a vendéglátó szektorra. Kiemeli a fenntartható állattenyésztés megbízható címkézésének szükségességét, amelyet a Borchert Bizottság és a Mezőgazdasági Jövő Bizottság javasolt.

Háttér és kihívások

2022. június 7-én a Szövetségi Élelmiszerügyi és Mezőgazdasági Minisztérium (BMEL) bemutatta az állami állattenyésztési címkézés első terveit. Az Animal Welfare Initiative kommentálta ezeket a terveket, és hangsúlyozta, hogy a „stabil elhelyezés + hely” szint döntő fontosságú az állatjólét szempontjából Németországban. Az állam és a vállalkozások szoros együttműködése szükséges a mezőgazdasági tevékenység ellenőrzésének hatékonysága érdekében.

Elengedhetetlen egy életképes finanszírozási koncepció, amely kiegészíti a címkézést és a piachoz kötődik. Römer aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy sok gazdálkodó számára nem lehet rövid távon stabil átállást megvalósítani. Ezenkívül a címkézés során megfelelően figyelembe kell venni azokat az ITW-vállalatokat, amelyek már előrelépést tettek az állatjólét terén.

A kontrollmechanizmusokat is próbára teszik. Bár az államnak kellene irányítania a vállalatokat, szükséges a meglévő kontrollrendszerek beépítése a gazdaságba. Az ITW cégeket már évente kétszer ellenőrzik. Továbbra is kihívást jelent, hogy a német állam nem ellenőrizheti azokat a külföldi cégeket, amelyek részt vesznek az állattenyésztési engedélyben.

Dr. Alexander Hinrichs az ITW-től felhívja a figyelmet arra, hogy a tervezett címkézési rendszer a status quo-t tükrözi, és hiányzik az állattenyésztés átalakítására alkalmas finanszírozási modell. Az állattartó telepek finanszírozása és a piachoz való kapcsolódása központi kérdés, amely tisztázandó. A gazdaság jelenleg finanszírozza az ITW-t, amely a hízósertések 60%-ára, valamint a brojlercsirkék és pulykák 90%-ára terjed ki az önkéntes tenyésztési rendszer címkézése 2. szintjén.