Trump tanácsadója figyelmeztet: Fennáll a pénzügyi válság veszélye a dollár gyengesége miatt?

Trump tanácsadója figyelmeztet: Fennáll a pénzügyi válság veszélye a dollár gyengesége miatt?

Stephen Miran, a Fehér Ház gazdasági főtanácsadója a közelmúltban adott interjújában kommentálta az amerikai dollár gyengítésére irányuló vitatott terveit. A Miran azt tervezi, hogy díjakat vet ki az amerikai kincstári kötvényekre, gyaníthatóan a dollár leértékelését remélve. Ennek az intézkedésnek azonban messzemenő következményei lehetnek, beleértve a potenciális pénzügyi válságot, amely jelentősen veszélyeztetheti a dollárba vetett bizalmat. Miran szerint az erős dollárt tekintik az amerikai ipar hanyatlásának okának. Történelmileg az Egyesült Államok külföldi befektetőkkel szembeni adóssága nőtt, miközben a kereskedelmi mérleg pozitív volt az 1960-as években.

Miran Robert Triffin belga közgazdász munkájára alapozza érvelését, aki 1960-ban megjósolta a nemzetközi monetáris rendszer végét. Az 1944-es Bretton Woods-i rendszer a dollárt az aranyhoz kötötte, mielőtt Nixon elnök 1971-ben hatályon kívül helyezte, és a valuták dollárhoz kötése véget ért. a kereskedelmi hiány és a külföldi jegybankok rövid lejáratú amerikai államkötvény-ellátása, amit olyan szakértők is kritizálnak, mint Tobias Straumann, a Zürichi Egyetem gazdaságtörténész professzora.

Hatás az amerikai gazdaságra

A gyenge amerikai dollárnak vannak előnyei és hátrányai is. Miközben növeli az amerikai export versenyképességét és vonzza a külföldi turistákat, az USA-ban az inflációt is növelheti. Az amerikai dollár 2011 óta több mint 40%-ot erősödött nominálisan, és túlértékeltnek számít. A jelentés szerint Bretton Woods A dollár közel 10%-ot veszített a főbb devizákkal szemben 2025. január közepe és május eleje között.

A Kanadával és Mexikóval fennálló szoros kereskedelmi kapcsolatok különösen érzékenyekké teszik ezeket az országokat a dollártrendekre. Az erős dollár megdrágítja az Egyesült Államok exportját a külföldi vásárlók számára, míg az importált áruk olcsóbbá válnak – ami az amerikai fogyasztók javát szolgálja, de csökkenti az exportkeresletet. Ennek a trendnek a megfordítására a Trump-adminisztrációnak két célja van: az amerikai dollár globális tartalékvalutaként való megőrzése és a dollár gyengítése az amerikai export előmozdítása érdekében.

Kereskedelmi tárgyalások és valutastratégiák

A valutakérdés egyre inkább a folyamatban lévő kereskedelmi tárgyalások részévé válik, különösen azokkal az országokkal, amelyek alulértékeltnek tartják valutáikat. Az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma legfrissebb valutafelügyeleti jelentése hét országot azonosított, amelyek célpontjai: Kína, Japán, Korea, Szingapúr, Tajvan, Vietnam és Németország.

Ezenkívül a Trump-adminisztráció olyan stratégiákat fontolgat, mint például a Mar-a-Lago Accord, amely magában foglalja az amerikai kincstári kötvények hosszabb lejáratú, alacsonyabb hozamú külföldi központi bankok kötvényeire cserélését. Ha ezt a tervet végrehajtják, az nemcsak drámai hatással lehet a piaci feltételekre, hanem megkérdőjelezi az amerikai dollárba vetett hosszú távú bizalmat is.

Ezeknek a fejleményeknek a következményei még nem tisztázottak, de a politikai és gazdasági dimenziók már arra utalnak, hogy a Fehér Ház döntéseinek az országhatárokon túlmutató hatásai lesznek.

Stephen Miran terveiről és azok dollárra és az Egyesült Államok gazdaságára gyakorolt ​​lehetséges hatásáról további információért olvassa el a NZZ.