Trump megemeli az acélvámokat: fennáll-e a veszélye egy új kereskedelmi háborúnak az EU-val?

Trump megemeli az acélvámokat: fennáll-e a veszélye egy új kereskedelmi háborúnak az EU-val?

2025. május 31-én Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy megduplázza az acél- és alumíniumimportra kivetett különleges vámokat, 25-ről 50 százalékra. Ez a döntés az EU és az USA között zajló tárgyalások során született, amelyek korábban békés megoldásban reménykedtek, miután Trump és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke megbeszélést folytatott. Az EU Bizottsága kezdetben nem reagál erre a bejelentésre, hogy a tárgyalásokra összpontosítson.

A helyzet azután élesedett fel, hogy az EU-államok áprilisban 10-25 százalék közötti ellenvámokat jelentettek be, válaszul az USA korábbi vámpolitikájára. Ezek az ellentarifák most az Egyesült Államok farmer-, motor-, marha- és citrusfélék gyártóit is érinthetik. Trump azzal indokolja a vámokat, hogy ki akarja javítani a kereskedelmi egyensúlytalanságokat és meg akarja erősíteni a hazai acélipart. Emellett a vámbevételeket adócsökkentések finanszírozására kell fordítani.

Reakciók a tarifahirdetésekre

Az Egyesült Államok kormánya nemzetbiztonsági okokkal indokolja a vámokat, amely érvre az EU a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályaival összeegyeztethetetlennek hivatkozik. Az európai acélipar aggodalmának ad hangot az új tarifák miatti esetleges termelés és munkahelyek megszűnése miatt. 2024-ben az Egyesült Államok volt a második legnagyobb exportpiac az európai acélgyártók számára, exportjuk 16 százalékát oda szállították.

Az érintett cégek között van a németországi Thyssenkrupp Steel, amelyet kevésbé érintenek az új tarifák, mert fő piaca Európában. Ez felveti a kérdést, hogy az USA és az EU nem tud-e közösen fellépni a világpiaci többletkapacitás ellen, különösen a Kínából származó árdömping ellen.

Az EU 2025. március 12-én tette meg az első lépést, amikor 25 százalékos vámot vezetett be az Egyesült Államokba irányuló acél- és alumíniumtermékek behozatalára. A következő hónapban az EU ellenvámokat jelentett be, amelyek 2025. április 1-jén lépnek hatályba. Ezek a kiegészítő vámok az amerikai termékek széles körét érintik, beleértve a bourbon whiskyt, a videojáték-konzolokat és a hajókat, és egyes vámösszegek akár az 50 százalékot is elérhetik. Az EU további vámok kivetését is tervezi más amerikai mezőgazdasági és ipari termékekre.

Globális hatás és jövőbeli kilátások

A Világgazdasági Intézet (IfW) szerint a vámoknak csak minimális hatása lesz az európai gazdaságra, mivel az acél- és alumíniumtermékek az EU exportjának mindössze 5 százalékát teszik ki. Az egyes termékekre gyakorolt ​​hatás azonban nagymértékben függ a kereslettől és az alternatív termékek elérhetőségétől. Például a Német Divatszövetség feltételezi, hogy a farmerekre gyakorolt ​​hatás csekély lesz, mivel az USA-ból származó import értéke az összes farmerimportnak csak 0,1 százalékát teszi ki.

Egy nagyobb kereskedelmi háború lehetősége Trump további lépéseitől függ, amelyek magukban foglalhatják az EU-ból származó autókra és egyéb árukra kivetett vámokat. Az EU azonban hajlandónak tűnik a tárgyalásokra, és fontolóra veheti a cseppfolyósított földgáz (LNG) amerikai exportjának bővítésére irányuló megállapodást. Nemzetközi szinten más országok is reagálnak a helyzetre: Kanada 29,8 milliárd kanadai dollár értékben új importvámot jelentett be az amerikai termékekre, 25 százalékos vámmal. Míg Nagy-Britannia, Japán és Ausztrália kezdetben nem tett ellenintézkedéseket, Kína bejelentette, hogy „minden szükséges intézkedést” megtesz saját érdekeinek védelmében, és bírálta az amerikai vámokat, mint a WTO szabályainak megsértését.

Az egyre bonyolultabb kereskedési környezetben még várni kell, hogy a nemzetközi szereplők milyen lépéseket tesznek ezután, és hogyan alakulnak a piaci feltételek.

Az információ innen származik sueddeutsche.de és tagesschau.de.