Trump követeli: olcsó olaj a békéért! Megütheti az USA Oroszországot?

Donald Trump amerikai elnök január 23-án a davosi Világgazdasági Fórumon bejelentette, hogy felkéri Szaúd-Arábiát és az OPEC-et az olajár csökkentésére. Trump szerint az olajárak zuhanása „azonnal” véget vethet az ukrajnai háborúnak. Ebben kulcsszerepet játszik India, amely 2021 óta napi 1,6 millió hordó kőolajat importál Oroszországból – ez a mennyiség csaknem ezerszeresére nőtt. Az import visszaesése jelentősen érintheti az orosz gazdaságot, mivel India adja az orosz kőolajexport mintegy 40%-át.

Trump célja lehet, hogy India olajat vásároljon az Egyesült Államoktól, ami 108 milliárd dolláros bevételbe kerülhet Oroszországnak. A CEPA azt javasolja, hogy az Egyesült Államok kínáljon kedvező értékesítési feltételeket vagy „csomag-ügyleteket”, hogy Indiát egy ilyen átmenetre vonzza. Az indiai cégek nem ideológiai okokból vásárolnak orosz olajat, hanem a vonzó árazás miatt. Emellett az Egyesült Államok rekordszintre, napi 12,9 millió hordóra növelte olajtermelését, Szaúd-Arábia pedig lemondta a termelési kapacitás napi 13 millió hordóra való növelését.

A szankciók következményei

Ezzel párhuzamosan az Egyesült Államok új szankciócsomagot fogadott el Oroszország ellen, amelynek célja a nyugati olajembargót elkerülő „árnyékflotta” elleni küzdelem. E szankciók célja, hogy csökkentsék Oroszország olajbevételeit, amelyeket az ukrajnai háború finanszírozására fordítanak. A jelentés szerint tagesschau.de Az olaj ára az elmúlt hónapok legmagasabb szintjére emelkedett, a Brent olaj hordónként 81,50 dollár volt. Az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma 183 olajszállító tartályhajót sújtott, amelyek az „árnyékflotta” részét képezik, ami két nagy orosz olajtársaságot is érint: a Gazprom Neftet és a Surgutneftegast.

A szankcionált hajók közül 143 több mint 530 millió hordó orosz nyersolajat szállított tavaly, ami a tengeri export 42%-át tette ki. A fő vásárlók Kína és India. Az orosz kormány bírálta a szankciókat, mivel azok torzítják a versenyt és destabilizálják a piacot. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint a szankciók nem állíthatják meg az energiaútvonalakat.

A Közel-Keletről, Afrikából és Brazíliából származó olajárak emelkedése a kínai és indiai növekvő kereslet eredménye. Ha az orosz kínálat visszaesik, az a fűtőolaj és az üzemanyagárakra is hatással lehet Németországban. Míg Oroszország 2024-ben több, 11,13 billió rubelnek (107 milliárd eurónak) megfelelő bevételt kapott az olaj- és gázértékesítésből, 2023-ban 24%-os bevételcsökkenés következett be az alacsonyabb olajárak és a visszaeső gázexport miatt. Az olaj- és gázértékesítés az orosz állami költségvetés kulcsfontosságú bevételi forrása, amely a teljes bevétel egyharmadát-felét teszi ki.