Az ENSZ milliárdos befektetést kér: ​​Így mentjük meg a talajunkat!

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am

Az ENSZ hatalmas beruházásokat sürget 1,5 milliárd hektárnyi terület helyreállítása érdekében 2030-ig a talajromlás elleni küzdelem és a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében.

UNO fordert massive Investitionen zur Wiederherstellung von 1,5 Mrd. Hektar Land bis 2030, um Bodendegradation zu bekämpfen und nachhaltige Entwicklung zu sichern.
Az ENSZ hatalmas beruházásokat sürget 1,5 milliárd hektárnyi terület helyreállítása érdekében 2030-ig a talajromlás elleni küzdelem és a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében.

Az ENSZ milliárdos befektetést kér: ​​Így mentjük meg a talajunkat!

Az ENSZ 2025. június 20-án jelentős beruházásokra szólította fel a nemzetközi közösségeket 1,5 milliárd hektárnyi terület helyreállítása érdekében. Ez a felhívás egy átfogó terv része a fenntartható jövő biztosítására és a talajromlás elleni küzdelemre. António Guterres ENSZ-főtitkár arra figyelmeztetett, hogy a világgazdaság évente 880 milliárd dollárba kerül, ha folytatódik a talajromlás. 2050-re további 16 millió négyzetkilométernyi terület degradálódhat, ha nem tesznek célzott intézkedéseket.

Ugyanezen a napon a kolumbiai Bogotában globális sivatagosodási és szárazságnapi ünnepségeket tartottak a "Restore the Land. Unlock the Opportunities" témában. Ibrahim Thiaw, az UNCCD ügyvezető titkára kiemelte a talajok revitalizálásának előnyeit, különösen a világ népességének növekedésével. Az UNCCD elemzése azt mutatja, hogy 1 milliárd hektár helyreállítása akár 1,8 billió dollárt is termelhet évente, ami aláhúzza a kezdeményezés sürgősségét.

A talajromlás okai

A növekvő talajpusztulás okai sokfélék. A fő tényezők közé tartozik az erdőirtás, a fenntarthatatlan mezőgazdaság és a városok terjeszkedése, amelyeket tovább súlyosbít az éghajlatváltozás. A szubszaharai Afrikában, Dél- és Nyugat-Ázsiában, valamint Latin-Amerikában és a Karib-térségben a degradáció gyorsabban halad, mint a globális átlag. Az ENSZ elsivatagosodás elleni küzdelemről szóló egyezménye (UNCCD) jelentése szerint különösen riasztó az a tény, hogy a világ jégmentes földterületének mintegy 70 százalékát megváltoztatták.

Mélyrehatóak az ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtásában bekövetkezett negatív változások, amelyek magukban foglalják, de nem kizárólagosan a biológiai, vízzel és földterülettel kapcsolatos társadalmi és gazdasági szolgáltatásokat. Már több mint hárommilliárd embert érintettek a hatások, nagyrészt az intenzív mezőgazdaság miatt. A talajból 2015 és 2030 között 32 milliárd tonna szénvesztésre vonatkozó előrejelzés rávilágít a degradáció visszafordításának sürgősségére.

Globális célok és kihívások

A kihívások óriásiak: a globális földhely-helyreállítási célok elérése 2030-ra napi 1 milliárd dollár befektetést igényel. Ez jelentős változást jelenthet a talajromlás elleni küzdelemben. A szubszaharai Afrika különösen erősen járul hozzá a globális problémához, mivel a világ leromlott földterületeinek 45%-a itt található. Már több mint 440 millió hektárt különítettek el föld-helyreállítási projektekre a fenntartható mezőgazdaság és a vízgyűjtő projektek előmozdítása érdekében.

Ezenkívül Latin-Amerika és a Karib-térség több mint 220 millió hektárt tűzött ki helyreállítási célként. Nyugat-Ázsia és Észak-Afrika követi, több mint 150 millió hektárral a helyreállításra. Kolumbia területének 30%-át érinti a talajromlás, jelenleg több mint 560 000 hektárt állítanak helyre.

Egyre tagadhatatlanabb a talajromlás elleni küzdelem és a fenntartható gyakorlatok előmozdítása. A jelenleg globális szinten kezdeményezett párbeszéd és cselekvések egy igazságosabb és fenntarthatóbb jövő reményét kínálják a következő generációk számára. A témával kapcsolatos további információkért az érdeklődők: Napos oldal és Welthungerhilfe konzultáljon.