Vagyoneloszlás az eurózónában: Hogyan gazdagodnak a szupergazdagok
A www.sueddeutsche.de jelentése szerint a monetáris unióban a vagyon nagyon egyenlőtlenül oszlik meg. A háztartások leggazdagabb tíz százaléka birtokolja a teljes nettó vagyon 56 százalékát, míg a háztartások tehetősebb fele mindössze öt százalékot birtokol. A monetáris unió teljes eszközállománya jelenleg mintegy 60 billió eurót tesz ki, ami 29 százalékos vagy 13,7 billió eurós növekedésnek felel meg az elmúlt öt évben. Ebben az időszakban a vagyonelosztás egyenlőtlensége minimálisan csökkent, elsősorban az ingatlanok teljesítményének köszönhetően. Az Európai Központi Bank hosszú ideje tartó nulla kamatpolitikája erőteljes építőipari boomot indított el, de csak azok a háztartások, amelyek...

Vagyoneloszlás az eurózónában: Hogyan gazdagodnak a szupergazdagok
A jelentés szerint www.sueddeutsche.de, a vagyon nagyon egyenlőtlenül oszlik el a monetáris unióban. A háztartások leggazdagabb tíz százaléka birtokolja a teljes nettó vagyon 56 százalékát, míg a háztartások tehetősebb fele mindössze öt százalékot birtokol. A monetáris unió teljes eszközállománya jelenleg mintegy 60 billió eurót tesz ki, ami 29 százalékos vagy 13,7 billió eurós növekedésnek felel meg az elmúlt öt évben. Ebben az időszakban a vagyonelosztás egyenlőtlensége minimálisan csökkent, elsősorban az ingatlanok teljesítményének köszönhetően.
Az Európai Központi Bank hosszú távú zéró kamatpolitikája erőteljes építőipari fellendülést indított el, amiből csak a jelzáloghitelt megengedhető háztartások profitáltak. Ennek eredményeként a lakástulajdonosok vagyona körülbelül 27 százalékkal nőtt az elmúlt öt évben, míg a bérbeadók csak 17 százalékkal. A nettó vagyon mediánja körülbelül 40 százalékkal 150 000 euróra nőtt.
Összességében az Európai Központi Bank tanulmánya azt mutatja, hogy az eurózónában eltérő a vagyon megoszlása. Spanyolországban és Portugáliában lényegesen többen rendelkeznek saját lakással, mint Németországban és Ausztriában, ami azt jelenti, hogy ezekben az országokban magasabb volt a vagyon növekedése. A Bundesbank 2023-as tanulmányában hozzátette, hogy Németországban a háztartások leggazdagabb tíz százaléka birtokolja a teljes nettó vagyon 56 százalékát, míg a háztartások tehetősebb fele csak három százalékot birtokol.
Ez a vagyoneloszlás egyenlőtlensége messzemenő hatással lehet a piacra és a pénzügyi szektorra. Például az egyenlőtlen eloszlás alacsonyabb kereslethez vezethet, mivel az alacsonyabb vagyonú háztartások kevesebb pénzügyi forrással rendelkeznek. Ez hatással lehet a fogyasztásra, a beruházásokra és végső soron a gazdasági növekedésre. Ezenkívül politikai következményei is lehetnek, mivel a társadalmi egyenlőtlenség gyakran elégedetlenséghez és politikai instabilitáshoz vezet. Ezért fontos intézkedéseket hozni az eurózónában a vagyoni egyenlőtlenségek csökkentésére, valamint a gazdasági és társadalmi kohézió megerősítésére.
Olvassa el a forráscikket a www.sueddeutsche.de oldalon