Vagyoneloszlás az eurózónában: Hogyan gazdagodnak a szupergazdagok

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am

A www.sueddeutsche.de jelentése szerint a monetáris unióban a vagyon nagyon egyenlőtlenül oszlik meg. A háztartások leggazdagabb tíz százaléka birtokolja a teljes nettó vagyon 56 százalékát, míg a háztartások tehetősebb fele mindössze öt százalékot birtokol. A monetáris unió teljes eszközállománya jelenleg mintegy 60 billió eurót tesz ki, ami 29 százalékos vagy 13,7 billió eurós növekedésnek felel meg az elmúlt öt évben. Ebben az időszakban a vagyonelosztás egyenlőtlensége minimálisan csökkent, elsősorban az ingatlanok teljesítményének köszönhetően. Az Európai Központi Bank hosszú ideje tartó nulla kamatpolitikája erőteljes építőipari boomot indított el, de csak azok a háztartások, amelyek...

Gemäß einem Bericht von www.sueddeutsche.de, ist das Vermögen in der Währungsunion sehr ungleich verteilt. Die vermögendsten zehn Prozent der Haushalte besitzen 56 Prozent des gesamten Nettovermögens, während die vermögensärmere Hälfte der Haushalte nur fünf Prozent besitzt. Das Gesamtvermögen in der Währungsunion beläuft sich inzwischen auf rund 60 Billionen Euro, was einem Plus von 29 Prozent oder 13,7 Billionen Euro in den vergangenen fünf Jahren entspricht. In diesem Zeitraum ist die Ungleichheit bei der Vermögensverteilung minimal gesunken, hauptsächlich aufgrund der Wertentwicklung von Immobilien. Die langjährige Nullzinspolitik der Europäischen Zentralbank hat einen starken Bauboom ausgelöst, von dem aber nur Haushalte, die sich …
A www.sueddeutsche.de jelentése szerint a monetáris unióban a vagyon nagyon egyenlőtlenül oszlik meg. A háztartások leggazdagabb tíz százaléka birtokolja a teljes nettó vagyon 56 százalékát, míg a háztartások tehetősebb fele mindössze öt százalékot birtokol. A monetáris unió teljes eszközállománya jelenleg mintegy 60 billió eurót tesz ki, ami 29 százalékos vagy 13,7 billió eurós növekedésnek felel meg az elmúlt öt évben. Ebben az időszakban a vagyonelosztás egyenlőtlensége minimálisan csökkent, elsősorban az ingatlanok teljesítményének köszönhetően. Az Európai Központi Bank hosszú ideje tartó nulla kamatpolitikája erőteljes építőipari boomot indított el, de csak azok a háztartások, amelyek...

Vagyoneloszlás az eurózónában: Hogyan gazdagodnak a szupergazdagok

A jelentés szerint www.sueddeutsche.de, a vagyon nagyon egyenlőtlenül oszlik el a monetáris unióban. A háztartások leggazdagabb tíz százaléka birtokolja a teljes nettó vagyon 56 százalékát, míg a háztartások tehetősebb fele mindössze öt százalékot birtokol. A monetáris unió teljes eszközállománya jelenleg mintegy 60 billió eurót tesz ki, ami 29 százalékos vagy 13,7 billió eurós növekedésnek felel meg az elmúlt öt évben. Ebben az időszakban a vagyonelosztás egyenlőtlensége minimálisan csökkent, elsősorban az ingatlanok teljesítményének köszönhetően.

Az Európai Központi Bank hosszú távú zéró kamatpolitikája erőteljes építőipari fellendülést indított el, amiből csak a jelzáloghitelt megengedhető háztartások profitáltak. Ennek eredményeként a lakástulajdonosok vagyona körülbelül 27 százalékkal nőtt az elmúlt öt évben, míg a bérbeadók csak 17 százalékkal. A nettó vagyon mediánja körülbelül 40 százalékkal 150 000 euróra nőtt.

Összességében az Európai Központi Bank tanulmánya azt mutatja, hogy az eurózónában eltérő a vagyon megoszlása. Spanyolországban és Portugáliában lényegesen többen rendelkeznek saját lakással, mint Németországban és Ausztriában, ami azt jelenti, hogy ezekben az országokban magasabb volt a vagyon növekedése. A Bundesbank 2023-as tanulmányában hozzátette, hogy Németországban a háztartások leggazdagabb tíz százaléka birtokolja a teljes nettó vagyon 56 százalékát, míg a háztartások tehetősebb fele csak három százalékot birtokol.

Ez a vagyoneloszlás egyenlőtlensége messzemenő hatással lehet a piacra és a pénzügyi szektorra. Például az egyenlőtlen eloszlás alacsonyabb kereslethez vezethet, mivel az alacsonyabb vagyonú háztartások kevesebb pénzügyi forrással rendelkeznek. Ez hatással lehet a fogyasztásra, a beruházásokra és végső soron a gazdasági növekedésre. Ezenkívül politikai következményei is lehetnek, mivel a társadalmi egyenlőtlenség gyakran elégedetlenséghez és politikai instabilitáshoz vezet. Ezért fontos intézkedéseket hozni az eurózónában a vagyoni egyenlőtlenségek csökkentésére, valamint a gazdasági és társadalmi kohézió megerősítésére.

Olvassa el a forráscikket a www.sueddeutsche.de oldalon

A cikkhez