A svájci gazdaság növekedése és a bevándorlás szerepe – érdekes meglátások egy pénzügyi szakértőtől

A svájci gazdaság növekedése és a bevándorlás szerepe – érdekes meglátások egy pénzügyi szakértőtől

A www.nzz.ch jelentése szerint Svájc GDP-je 1,2 százalékkal nőtt tavaly, szemben olyan országokkal, mint Németország vagy Ausztria, ahol a GDP zsugorodott. A növekedés egyik kritikája az, hogy a bevándorlás pusztán felduzzasztja a GDP-t anélkül, hogy az egyes polgárok javára válna. Jan-Egbert Sturm, az ETH Zürich gazdaságkutató központjának vezetője azonban azzal érvel, hogy a növekedéshez további erőforrásokra van szükség, beleértve a munkavállalók számának növekedését, ami viszont bevándorláshoz vezet.

Sturm hangsúlyozza, hogy a svájci gazdaság hosszú távú potenciális növekedése részben a foglalkoztatottak számának növekedésétől, részben a termelékenység növekedésétől függ. Azzal érvel, hogy bevándorlás nélkül a gazdaság termelékenységnövekedése csökkenne, mert a gazdaság jól képzett humántőkére támaszkodik, amely az őslakos népesség öregedésével egyre ritkul.

Egy másik tényező, hogy Svájcban a dolgozók egyre kevesebbet dolgoznak, és egyre több szabadidejüket élvezik. Ez munkaerőhiányhoz vezet, amelyet bevándorlással kell pótolni. Mindazonáltal a gazdaság növekedése nem növelte jobban az egy főre jutó GDP-t, mivel a svájci lakosság részesült a nagyobb jólétből, ami sok ember számára lehetővé tette, hogy kevesebbet dolgozzanak. Ezen túlmenően a növekedés következtében több pénz áll a szociális jóléti szervezetek rendelkezésére, és kevesebb az elosztás körüli harc.

Összességében az elemzés azt mutatja, hogy a svájci gazdaság növekedése a bevándorlástól és a megnövekedett termelékenységtől függ, és a lakosság profitált a megnövekedett jólétből, ami lehetővé tette sokak számára, hogy több szabadidőt és kevesebbet dolgozzanak. Ez a jelentés kiemeli a bevándorlás és a termelékenység javításának fontosságát egy nemzet gazdasági növekedése és jóléte szempontjából.