Növekedés keleten: Lengyelország és Horvátország megelőzi Ausztriát!

Növekedés keleten: Lengyelország és Horvátország megelőzi Ausztriát!

Az európai gazdasági helyzet lassú, de egyenletes növekedést mutat, különösen Közép-Kelet-Európa egyes régióiban. Hangos A sajtó Pozitív fejlemények vannak Horvátországban, Lengyelországban és Csehországban, míg Ausztria lesz az egyetlen EU-tag, amely 2025-ben -0,3%-os zsugorodást fog tapasztalni. Ezeket az EU-n belüli különböző trendeket az Európai Bizottság 2024. tavaszi előrejelzése is tükrözi.

2024-ben az EU-ban mérsékelt, 1,0%-os, az euróövezetben pedig 0,8%-os GDP-növekedés várható. A növekedési előrejelzések az EU-ban 1,6%-ra, az euróövezetben pedig 1,4%-ra emelkednek 2025-ben. Ez a stabilitás a magasabb geopolitikai kockázatok és a stagnáló német gazdaság ellenére is fennáll, amely a bizonytalanságok miatt csak lassan fog talpra állni. EU-képviselet jelentették.

Közép-Kelet-Európa gazdasági csúcsai

Lengyelország az EU hatodik legnagyobb gazdaságaként emelkedik ki 3,3%-os GDP-növekedéssel. A lengyelországi pozitív mutatók közé tartozik a nagy hazai piac, a magas beruházási volumen és a stabil, 3,6%-os infláció. Ez figyelemre méltó, mindössze 2,8%-os munkanélküliségi rátához kapcsolódik, ami de facto teljes foglalkoztatottságot jelent. Horvátország követi 3,2%-os becsült növekedéssel, amelyet erőteljes magánfogyasztás és uniós források támogatnak. A Cseh Köztársaság stabil hazai gazdasággal rendelkezik, amelyben a negatív kereskedelmi mérleget a belföldi fogyasztás kompenzálja.

• Wachstumsaussichten:
  • Polen: 3,3%
  • Kroatien: 3,2%
  • Tschechien: Stabil, positive Trends durch Binnenkonsum

Ezzel szemben Magyarországon „bizonytalan üzleti környezet” uralkodik, ami átlag alatti növekedést eredményez. Bár a magánfogyasztói hatalom pozitívan fejlődik, a vállalatok visszafogottságot tanúsítanak befektetéseikben. Egy másik szempont Magyarország EU-ellenes irányvonala, amely jelentős uniós támogatások kieséséhez vezetett. Mindazonáltal 2026-ra 2,5%-os GDP-növekedést prognosztizálnak, amit a robusztus magánfogyasztás és a javuló exportkilátások támogatnak.

Általános gazdasági stabilitás

Az EU egésze a stabil gazdasági rugalmasság jeleit mutatja. A HICP-infláció csökkenése azt sugallja, hogy a vásárlóerő fokozatosan ismét növekszik, 2024-re 2,7%-os inflációs előrejelzéssel, 2025-ben pedig 2,2%-ra csökken. Ez a fejlemény pozitívnak tekinthető, különösen az elmúlt évek kihívásait követő gazdasági fellendülés összefüggésében.

A versenyképesség és az ellenálló képesség növelésének szükségességét az EU különböző képviselői hangsúlyozzák. Ezeket a kihívásokat azonban mérsékli a foglalkoztatási ráták javulása és a stabil magánfogyasztás, miközben az átlagos munkanélküliségi ráta 2023-ban 6,0% volt.

Összességében a 2025-ös kilátások az EU gazdasági helyzetének lassú, de folyamatos javulását jelzik. Míg egyes országok stagnálnak vagy zsugorodást tapasztalnak, mások, például Lengyelország és Horvátország pozitív gazdasági mutatóikon keresztül azt mutatják, hogy az EU-n belül is jelentős növekedési lehetőségek rejlenek.