Távol a teljesen átfogó mentalitástól: az IHK főnöke személyes felelősséget követel
Susanne Herre, az IHK főnöke kritizálja a gazdaság „all-inclusive mentalitását”. Személyes felelősséget követel, és támogatja a szövetségi kormányt a növekedési intézkedésekben.

Távol a teljesen átfogó mentalitástól: az IHK főnöke személyes felelősséget követel
Az aktuális SWR videó podcastban, "To the point! Intensive" Susanne Herre, az IHK Régió Stuttgart vezérigazgatója egyértelműen bírálta a vállalatok személyes felelősségének hiányát a válság idején. Azt tapasztalja, hogy a vállalkozók gyakran túl gyorsan kérnek állami támogatást ahelyett, hogy maguk intézkednének. Ez a „teljesen átfogó mentalitás” a koronaválság óta erősödő jelenség, amikor számos finanszírozási program indult a gazdaság támogatására. Herre ettől a hozzáállástól való eltérésre szólít fel, hogy újra előtérbe kerüljön a vállalati felelősség. Az IHK Region Stuttgart jelenleg 175 000 tagvállalattal rendelkezik.
A vita akkor zajlik, amikor a szövetségi kormány kezdeményezést indított a növekedési ösztönzőjével a befektetések előmozdítása érdekében. Herre üdvözli ezt a lépést, amely lehetővé teszi az új beszerzések jobb értékcsökkenését, és a nemzetközi verseny erősítését hivatott segíteni. Különösen támogatja a társasági adószint csökkentését, mivel ez nagyobb növekedést és végső soron magasabb adóbevételt eredményezhet. A szövetségi kormány összesen mintegy 50 milliárd eurót tervez erre a csomagra, amely új adósság felvételével valósul meg.
A villamosenergia-adó szabályozás kritikája
Herre érvelésének központi témája a szövetségi kormány azon döntése, hogy nem csökkenti a villamosenergia-adót a gazdaság minden szektorában. Ez a csökkentés csak a feldolgozóiparra és a mezőgazdaságra vonatkozik, amit Herre élesen bírál. Felhívja a figyelmet arra, hogy a magas energiaköltségektől szenvedő iparágakat, például az élelmiszer- és vendéglátást is érinti ez az egyenlőtlen szabályozás. Herre szerint ez egy olyan probléma, amelyet nem szabad figyelmen kívül hagyni, mivel a magas energiaköltségek sok cég számára jelentős terhet jelentenek.
Egy évvel az Olaf Scholz kancellár által „kettős csapásnak” is nevezett vészhelyzeti csomag bevezetése után különösen egyértelmű a fenntartható gazdasági stratégia szükségessége. A szövetségi kormány nem állíthat össze korlátlanul milliárdos mentőcsomagokat, mint a válság előtt. Ezzel összefüggésben Scholz hangsúlyozza, hogy a kormány ott akar lenni a polgárok anyagi gondjai mellett, amit a „Soha nem fogsz egyedül járni” mondatával egyértelművé tett. Továbbra is kérdés azonban, hogy meddig folytatódhat a válságkezelés ebben a formában anélkül, hogy az államháztartást tovább terhelné.
Herre szavai és a szövetségi kormány jelenlegi intézkedései egyértelműen azt mutatják, hogy egyensúlyt kell teremteni az állami támogatás és a vállalati felelősség között. Csak így biztosítható a fenntartható gazdasági növekedés a régióban.