Hadköteles vita: Szakértők a gazdaságot érintő drasztikus következményekre figyelmeztetnek!
A kötelező katonai szolgálat újbóli bevezetéséről szóló vita hatással van a gazdaságra és a szakképzett munkaerő utánpótlásra Németországban.

Hadköteles vita: Szakértők a gazdaságot érintő drasztikus következményekre figyelmeztetnek!
Németországban jelenleg intenzív vita folyik a 2011-ben, békeidőben felfüggesztett kötelező katonai szolgálat visszaállításáról. Miközben az Unió a kötelező katonai szolgálathoz való visszatérésért kampányol, a Bundestag más frakciói is – a baloldalon kívül – részben ezt támogatják. Ezzel összefüggésben Boris Pistorius védelmi miniszter az önkéntes katonai szolgálat bevezetését szorgalmazza a Bundeswehr személyi erejének növelése érdekében. Hiányzik azonban az egységes koncepció, mivel a koalíciós tárgyalások során az SPD ragaszkodott az önkéntes szolgálathoz, míg az Unió a férfiak és nők számára kötelező szolgálati évet követelt..
Ezzel összefüggésben Marc F., egy 23 éves tetőfedő Felső-Frankföldön kifejezte katonai szolgálati szándékát. Munkaadója a szakképzett munkaerő hiányával küzd, mivel jelenleg két pozíció betöltetlen – ez a helyzet az építőiparban elterjedt. Közel 2500 építőipari cég keres új munkatársakat, részben a boomer generáció nyugdíjba vonulása miatt. Holger Schäfer munkaerő-piaci szakértő kifejti, hogy a munkaerőpiacra gyakorolt hatás erősen függ a besorozott katonák számától és időtartamától. 20 000 újonc bevonásával a hatás aligha lenne észrevehető; Azonban körülbelül 700 000 fiatal hiányozhat, ha egész kohorszokat hívnak be.
A Bundeswehr kihívásai
A Bundeswehrnek jelenleg körülbelül 100 000 katonája hiányzik ahhoz, hogy 2029-ig biztosítsa a szükséges védelmi készültséget. A kötelező katonai szolgálatról szóló vitát az európai biztonságpolitikai fejlemények, például az orosz fenyegetés fűti. Más országok helyzetét tekintve az olyan államok, mint Svédország és Lettország, a biztonságpolitika változásait követően újra bevezették a kötelező katonai szolgálatot. Egyértelmű a politikai vélemények különbsége Németországban, hiszen az AfD a hagyományos hadkötelezettséghez való visszatérést szorgalmazza, míg más pártok új koncepciókat követnek..
Megjelenik a hirdetési kötelezettség társadalmi dimenziója is: Egy új közösségi szolgáltatás esetleges bevezetése tehermentesítené a rendelőket, napköziket és idősotthonokat. Panu Poutvaara, az Ifo Intézet professzora szerint a kötelező katonai szolgálat újbóli bevezetése költséghatékonyabb lenne az állami költségvetés számára, de kockázatokat rejt magában, mivel késlelteti a képzést és a munkaerőpiacra lépést. Poutvaara azt javasolja, hogy az önkéntes szolgálat előnyösebb, amíg a tartalék mérete nem haladja meg a korosztály egynegyedét.
Gazdasági hatások és gazdasági költségek
A sorkatonaság visszaállítása potenciális gazdasági költségekkel jár. A Poutvaara által készített forgatókönyv megmutatja a bruttó nemzeti jövedelemre gyakorolt hatást, amely a következő feltételezések szerint eshet:
| forgatókönyv | A magánfogyasztás csökkenése | A bruttó nemzeti jövedelemcsökkenése |
|---|---|---|
| 5% | – 4 milliárd euró | – 3,4 milliárd euró |
| 25% | – 20 milliárd euró | – 17,1 milliárd euró |
| 100% | – 79 milliárd euró | – 69,7 milliárd euró |
A kutatók arra is figyelmeztetnek, hogy drasztikus visszaesés esetén Németországnak külföldön kellene hiteleket felvennie. Ezzel összefüggésben számos laktanya és tank leromlott állapota, amelyek felújítása kétszámjegyű milliárdos beruházást igényel..
A kötelező katonai szolgálat körüli politikai vita továbbra is feszült, hiszen egyszerre kell megoldani a jól elhelyezett katonaság szükségességét és a szakképzett munkaerőhiány kezelését. Hogy a kötelező katonai szolgálathoz való visszatérés valóban választ ad-e a kihívásokra, az majd kiderül.