Mennyit keresünk valójában? Meglepő valóság a gazdagságról!

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am

Az IW jelentése rávilágít a feltételezett németországi jövedelemelosztásra, és tisztázza a középosztállyal és a szegénységgel kapcsolatos félreértéseket.

Ein Bericht des IW beleuchtet vermeintliche Einkommenszuordnungen in Deutschland und klärt Missverständnisse zur Mittelschicht und Armut.
Az IW jelentése rávilágít a feltételezett németországi jövedelemelosztásra, és tisztázza a középosztállyal és a szegénységgel kapcsolatos félreértéseket.

Mennyit keresünk valójában? Meglepő valóság a gazdagságról!

A Német Gazdasági Intézet (IW) legutóbbi jelentése rávilágít arra, hogy Németországban sokan félreértik a jövedelmüket másokhoz képest. Emellett szóba kerül a növekvő társadalmi egyenlőtlenség. A közgazdászok, például Maximilian Stockhausen és Judith Niehues azt találták, hogy egy 2023-as felmérésben a válaszadók körülbelül 54,5 százaléka sorolta magát a középosztályba, míg valójában csak 48 százalékuk tartozott ebbe a csoportba. Ez az eltérés kérdéseket vet fel a gazdagság és a szegénység megítélésével kapcsolatban.

A szegénységi és gazdagsági jelentés azt mutatja, hogy a különböző társadalmi osztályokhoz tartozó emberek gyakran túlbecsülik saját vagyonukat. Marius Busemeyer, az egyenlőtlenség szakértője egy 2022-es tanulmányában „markáns tendenciát mutatott a közép felé”. Ez a tendencia arra készteti a szegényeket, hogy alábecsülik relatív szegénységüket, míg a gazdagok gyakran alábecsülik vagyonukat.

Egyenlőtlenség és jövedelmi rétegződés

A középosztály meghatározása gyakran nem egyértelmű, és az IW szerint a szükségletekkel súlyozott háztartás nettó jövedelmén alapul, amely a medián 80 és 150 százaléka között van. Egy kétszülős és két 14 év alatti gyermekes családnál a középosztály nettó jövedelme 3880 és 7280 euró között mozog. A havi 2910 eurónál kevesebbet keresők a lakosság legszegényebb nyolc százaléka közé tartoznak. Ezzel szemben a leggazdagabb öt százalék több mint 12 140 eurót keres havonta.

Emellett a Szövetségi Állampolgári Oktatási Ügynökség rávilágít a jövedelmi rétegződés változására és annak a növekvő egyenlőtlenségekkel való összefüggésére. Az alacsonyabb jövedelműek aránya folyamatosan nőtt, míg a jövedelemeloszlás élén állók aránya 2020-ig csökkent, 2021 óta azonban ismét emelkedik. 2021-ben a lakosság mintegy 16 százaléka élt relatív jövedelmi szegénységben, míg 2022-ben ez az arány 15 százalékra csökkent.

A szegénység érzékelése és valósága

A szegénység kockázatát gyakran a relatív jövedelem fogalmán keresztül szemlélik. A jelenlegi statisztikák szerint a mediánjövedelem 60 százaléka alattiak fokozottan ki vannak téve a szegénység kockázatának. A németországi szegénységről szóló vita azt mutatja, hogy a lakosság gyakran pontosabban tudja felmérni a szegénység valóságát, mint a vagyon megoszlását. Az emberek azt hiszik, hogy több a gazdagság, mint amennyi valójában van. Ezek a félreértések azonban a társadalmi igazságosság és egyenlőtlenség torz elképzeléséhez vezetnek.

Az IW szakértői arra figyelmeztetnek, hogy a szegénység fogalma és a hozzá kapcsolódó mutatók nemcsak bonyolultak, de félrevezetőek is lehetnek. Végső soron továbbra is az a kihívás, hogy kezeljük ezeket a félreértéseket, és felhívjuk a figyelmet a társadalmi osztályokra és gazdasági körülményeikre.

További információkért és részletes statisztikákért keresse fel a jelentéseket a következő címen: Higany és Szövetségi Polgári Oktatási Ügynökség.