Nyomás alatt a gazdaság: reformok szükségesek – mit tervez a kormány?

Nyomás alatt a gazdaság: reformok szükségesek – mit tervez a kormány?

A németországi vállalkozások képviselői egyre elégedetlenebbek a szövetségi kormány hozzáállásával, amely a jelenlegi költségvetési vitában elsősorban a magasabb kiadásokra helyezi a hangsúlyt. Helena Melnikov, a DIHK vezérigazgatója egyértelművé teszi, hogy a tervezett új adósság pénzügyi mozgásteret nyit, ugyanakkor nagy felelősséggel is jár. A „reform döntő irányvonalát” és a tervezési, jóváhagyási és odaítélési eljárások felgyorsítását kéri. Emellett a bürokrácia csökkentését gyorsan elő kell vinni, hogy a magánszektor számára jobb befektetési környezetet biztosítsunk, mivel Németországban az összes befektetés 90%-a erről a területről származik.

Christoph Ahlhaus, a BVMW ügyvezető igazgatója is elégedetlenségét fejezi ki a fekete-vörös koalíció gazdaságpolitikájával kapcsolatban. Az adócsökkentést, az energiaárak enyhítését és a jóléti állam átfogó reformját szorgalmazza. Ebben a kritikus helyzetben Stefan Körzell a DGB-től azt is követeli, hogy a jövőbeni beruházásokat ne a jóléti állam ellen játsszák ki. Tartós megoldásokat szorgalmaz az önkormányzati bevételek megerősítésére, például vagyonadó és igazságosabb örökösödési illeték bevezetésével.

Befektetések és társadalmi felelősségvállalás

A DGB ugyan alapvetően pozitívan értékeli a 116 milliárd eurós beruházást biztosító 2025-ös költségvetést, de figyelmeztet a szükséges társaságiadó-csökkentések miatti esetleges további költségvetési lyukkra. Verena Bentele, a VdK elnöke kiemeli az egészség- és ápolási biztosítás növekvő hiányait. Az adósságfék reformját szorgalmazza a jóléti államba való hosszú távú befektetések lehetővé tétele és a növekvő egyenlőtlenségek ellensúlyozása érdekében.

Szerint IMK A fent említett kihívások közül sok a németországi gazdasági jólét alapvető elvesztésével kapcsolatos. A monetáris és fiskális politika kezdetben megfelelően reagált az ársokkokra, de 2023 elejétől már láthatóak a szövetségi alkotmánybíróság döntéséből adódó növekvő monetáris politikai megszorítások és pénzügyi politikai reakciók. Ezek a fejlemények szigorították a költségvetési politikát, miközben a gazdaság továbbra is törékeny. Sürgősen reformra van szükség az adósságfék tekintetében, hogy 2024-ben elkerülhető legyen a stagnáló tendenciák.

Egy másik kritikus pont a társadalmilag elfogadható és vagyonnövelő dekarbonizáció szükségessége. A CO2-árakra és az egy főre jutó éghajlati pénzre való összpontosítás kockázatokat és elosztáspolitikai problémákat rejt magában, ezért a CO2-árnak egy átfogóbb eszközegyüttes részét kell képeznie. A munkaerőpiacra nyomás nehezedik, mivel rövid távon nő a munkanélküliség, középtávon pedig a szakképzett munkaerő hiányának veszélye áll fenn. A dolgozók aktivizálása és képzése hosszú távú pénzügyi forrásokat igényel.

Lars Klingbeil, az SPD párt vezetője kedden a Bundestagban ismerteti a 2025-ös költségvetési törvény tervezetét, és bemutatja a következő évek pénzügyi terveit. A vita már most is sok vitát vált ki Németország politikai és gazdasági életében.