Gazdaságpszichológia: Fratzscher pesszimizmusra és befektetési lemaradásra figyelmeztet!

Marcel Fratzscher, a Német Gazdaságkutató Intézet (DIW) elnöke legutóbbi nyilatkozatában bírálta Christian Lindner szövetségi pénzügyminiszter (FDP) és Hubertus Heil szövetségi munkaügyi miniszter (SPD) tervezett törzsnyugdíját. A Deutschlandfunknak adott interjújában, amelyet 2025. január 2-án sugároztak, Fratzscher „nem nagy sikerként” jellemezte a törzsnyugdíjat. Világosságot, biztonságot és hosszú távú jövőképet követel a következő öt-hat évre az új szövetségi kormánytól.

Fratzscher hangsúlyozta a pszichológiai szempontok fontosságát a gazdaság szempontjából, amelyet véleménye szerint 80 százalékban befolyásol. A pesszimizmust látja a legnagyobb hiányosságnak, különösen az ipari és az exportszektorban. Ennek ellenére hangsúlyozza, hogy Németországnak nagy növekedési lehetőségei vannak. Fratzscher szerint a vállalatoknak szélesebb körben kellene pozícionálniuk magukat, és kevésbé kellene függővé válniuk Kínától. Az indiai, afrikai és dél-amerikai piacokat nagy potenciállal rendelkező alternatívákként írja le. 2025-re azonban nem számít észrevehető gazdasági fellendülésre.

Fratzscher javaslata a polgári alapról

Tágabb összefüggésben Fratzscher hangsúlyozta, hogy az államnak többet kell befektetnie az infrastruktúrába, az oktatásba és a közszolgáltatásokba. Ezt azonban megnehezíti a meglévő adósságfék. A Focus cikke azt sugallja, hogy egy állampolgári alap megoldást kínálhat erre a dilemmára, ha az állampolgárokat állami beruházási projektekbe fektetik be. A KfW önkormányzati testülete szerint az állam beruházási hátraléka 166 milliárd eurót tesz ki, ami az éves gazdasági teljesítmény több mint 4 százalékának felel meg.

Ráadásul az önkormányzatok közel 30%-a erősen eladósodott, és alig tud a jövőre nézve beruházásokat végrehajtani. Jelentős különbségek vannak az önkormányzatok között, különösen az észak-déli megosztottság a befektetési képesség tekintetében. Bár a szövetségi kormány azt állítja, hogy rekordbefektetéseket hajt végre, a valós befektetések csökkennek, ha figyelembe vesszük az áremelkedéseket.

Fratzscher a probléma megoldásának politikai lehetőségeit az adósságfék reformjában, az adóreformban vagy a hatékonyabb kiadáskezelésben látja. A polgári alap ötletét egy szakértői bizottság terjesztette elő 2015-ben, de eddig figyelmen kívül hagyták. Egy ilyen alapot a KfW hozhatna létre, hogy magánpénzeket mozgósítson állami beruházási projektekre. Fratzscher kiemeli, hogy ez az alap állami garanciát nyújtana a nemteljesítés kockázatának minimalizálására és a finanszírozási költségek csökkentésére. Emellett az állampolgári pénztár a nyugdíjellátás területén is segíthetne a hagyományos megtakarítási formáknál magasabb hozamot kínálva. Az alapnak az önkormányzati projektekre kell koncentrálnia, és mentesnek kell maradnia a politikai manipulációtól.

Összefoglalva, Fratzscher azt követelte, hogy Németországnak kezelnie kell beruházási hiányát a gazdasági helyzet megerősítése és a közszolgáltatások javítása érdekében, ami miatt ő a részvénynyugdíj-szemlélet határozott kritikusa, amint azt a Deutschlandfunk-nak adott interjújában világossá tette, és ezt a Focus cikkében is kifejti.