Csökkennek a vámok, nőnek az adósságok: Trump és az USA gazdasági válsága

Csökkennek a vámok, nőnek az adósságok: Trump és az USA gazdasági válsága

Az USA összetett gazdasági helyzettel néz szembe, amelyet magas államadósság és folyamatos kereskedelmi konfliktusok jellemeznek. Donald Trump nemrég bejelentette azokat a vámokat, amelyeket az utolsó pillanatban halasztottak vagy vezettek be. Egyes áruk tarifái 145%-ról 30%-ra csökkennek, de a 10%-os alapvám marad az összes importra, csakúgy, mint az autókra, acélra, alumíniumra, félvezetőkre és esetleg gyógyszerekre vonatkozó iparági vámok. Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy ezek az intézkedések csökkenthetik a fogyasztást és gyenge növekedéshez vezethetnek. A Walmart például már bejelentette, hogy a magasabb tarifák miatt emelni fogja az árakat. Az átlagos tényleges importvám az Egyesült Államokban jelenleg 15%, ami hatszor magasabb, mint Trump hivatalba lépése előtt, és komoly kihívást jelent a fogyasztók számára.

Míg az S&P 500 index az év eleje óta helyreállt, a stabilizált gazdaság kilátásai bizonytalanok. A Fed elnöke, Jerome Powell aggodalmának adott hangot az esetleges tartós kínálati sokkok miatt, és nem hajlandó kamatcsökkentésre. Eközben az Egyesült Államok kormánya évente közel 2 billió dollár új adósságot vesz fel, aminek következtében a teljes adósság meghaladja az éves gazdasági teljesítményt. A Moody's leminősítette az Egyesült Államok hitelminősítését, ami azt jelenti, hogy az ország mindhárom nagy hitelminősítőtől elveszítette a legmagasabb besorolást. Ez hosszú távon negatív hatással lehet a külföldi befektetők érdeklődésére, bár az USA továbbra is vonzó célpontnak számít a közvetlen befektetések számára, elsősorban a csökkenő adók és a nagy értékesítési piac miatt.

A kereskedelmi konfliktus hatása az eurózónára

Az USA és Európa közötti kereskedelmi konfliktus nemcsak az amerikai gazdaságra, hanem az európai gazdaságra is hatással van. Az Európai Központi Bank (EKB) monetáris politikáját ezek a feszültségek befolyásolják. Az európai védelem megerősítése érdekében az eurózóna országai százmilliárdos adósságvállalásra kényszerülnek. Ez növeli a szélsőséges reakciók kockázatát a kötvénypiacokon, különösen az olyan erősen eladósodott országokban, mint Olaszország és Franciaország.

A 2011/2012-es euróválság idején emelkedtek az államkötvények kamatai, ami befolyásolta a befektetői bizalmat. A hasonló visszaesés elkerülése érdekében az EKB azóta kiterjedt vásárlásokkal támogatja a kötvényárakat. A legfontosabb irányadó kamatot, a betéti kamatot már 4,0-ról 2,75 százalékra csökkentették, a következő EKB-ülésen további csökkentés várható. Ezt a csökkentést a globális vámháború miatti bizonytalanság kísérheti, amely potenciálisan az infláció megugrását idézheti elő.

Kamatdöntések és inflációs kilátások az euróövezetben

Christine Lagarde, az EKB elnöke aggodalmának adott hangot az euróövezeti inflációs kilátások bizonytalansága miatt. Az inflációs ráta Németországban jelenleg 2,3 százalék, az eurózónában pedig 2,5 százalék, ami messze van a 2,0 százalékos középtávú céltól. Több EKB-tag, köztük Isabel Schnabel, vitát szorgalmaz a kamatcsökkentések lehetséges leállításáról, hogy elkerüljék a túl alacsony kamatlábakat, amelyek hosszú távon magas inflációhoz és pénzügyi válsághoz vezetnek. Világszerte nő a központi bankokra nehezedő nyomás, ami veszélyeztetheti a monetáris politikai döntéshozók függetlenségét és stabilitását.

Összességében továbbra is feszült a gazdasági helyzet mind az Egyesült Államokban, mind Európában, miközben a pénzügyi piaci szereplők szorosan figyelemmel kísérik, hogy a politikai döntések mindkét régióban milyen hatással lesznek a gazdasági környezetre.