Az EU kohéziós politikájának jövője: kihívások és lehetőségek 2025-ig!

Az EU kohéziós politikájának jövője: kihívások és lehetőségek 2025-ig!

2025. július 14-én az Európai Bizottság javaslatokat terjeszt elő a többéves pénzügyi keretre (MFF) és a 2028-tól kezdődő kohéziós politikára vonatkozóan. Ezek a javaslatok különösen fontosak, mivel a kohéziós politika az EU teljes költségvetésének csaknem egyharmadát teszi ki, és ezért kulcsfontosságú a tagállamok gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának erősítéséhez. A cél egyértelmű: csökkenteni kell a regionális egyenlőtlenségeket, és elő kell segíteni az uniós régiók versenyképességét. DIHK beszámol arról, hogy az Európai Bizottság soron következő javaslataiban foglalkozni fog a finanszírozási tervek olyan kulcsfontosságú területekre gyakorolt ​​hatásával is, mint a környezetvédelem és az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség.

A kohéziós politika jövőjéről folyó viták jelenleg elsősorban a védelmi kiadások lehetséges pénzügyi megszorításai és a kohéziós alapok kezelésének nagyobb mértékű centralizálása körül forognak. Ez a központosítás korlátozhatja a régiók cselekvési mozgásterét, és kevésbé testreszabott intézkedésekhez vezethet. Szintén kulcsfontosságú kérdés az olyan magas adminisztratív terhek, mint az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) és az Európai Szociális Alapból (ESZA) származó források igénylése. A hatékony, célzott és bürokráciamentes pénzfelhasználás érdekében az eljárások szabványosítása és digitalizálása iránti igény egyre nő.

A kohéziós politika kihívásai és követelményei

A kohéziós politika tartalmának kiigazításának szükségessége félreérthetetlen. Alapvető fontosságúnak tartják az egyértelmű alapvető célokhoz való visszatérést, mint például a vonzó elhelyezkedési feltételek megteremtését és az infrastrukturális beruházásokat, valamint a szakképzett munkaerő támogatását és a képzési intézkedéseket. A Fenntartható fejlődés jegyében a Szövetségi Környezetvédelmi Ügynökség azt követeli, hogy a többéves pénzügyi keret forrásainak legalább 30%-át klímavédelemre fordítsák a versenyképesség és a társadalmi elégedettség előmozdítása, az egészséges környezet biztosítása mellett. Szövetségi Környezetvédelmi Ügynökség hangsúlyozza, hogy ez a célzott orientáció a regionális sajátosságok figyelembevételéhez és a jövőbeli témák – például az éghajlatsemlegesség és a biológiai sokféleség – kiterjesztéséhez is szükséges.

Ebben az összefüggésben több stratégiai elemet is figyelembe kell venni: Regionális átmeneti terveket kell kidolgozni, amelyek részvételen alapuló megközelítést alkalmaznak, hogy igazságosabb átmenetet biztosítsanak valamennyi érdekelt fél, különösen a munkavállalók és a szakszervezetek számára. Fontos elkerülni az útvonalfüggőségeket, és kizárni a nem fenntartható technológiákat. Az igazságos átmenet biztosítja, hogy a lakosság aktívan részt vegyen az átalakulási folyamatokban.

A következő hónapokban az európai, nemzeti és regionális politika intenzíven foglalkozik majd az EU Bizottság javaslataival. A tárgyalások következnek az EU Parlamenttel és a Tanáccsal, a végső megállapodást a tagállamoknak egyhangúlag, az EU Parlamentjének pedig többségi szavazással kell megerősíteniük. Minden szereplő felelőssége, hogy ne tévessze szem elől a kereskedelmi gazdaság érdekeit a gazdasági növekedés és a társadalmi és ökológiai célok közötti egyensúly biztosítása érdekében.