Másodállások Németországban: Hogyan szerezzen pénzügyi előnyöket!

Másodállások Németországban: Hogyan szerezzen pénzügyi előnyöket!

Németországban a számok egyértelmű tendenciát mutatnak: 2023-ban a munkaerő körülbelül 4,5%-ának, ami körülbelül 1,9 millió embernek felel meg, volt másodállása. Az ilyen részmunkaidős munka indítékai változatosak. Sokan pénzügyi célokra törekednek, míg mások személyes érdekből vagy szakmai fejlődésük miatt kérnek részmunkaidős állást. Erről számol be a délnémetek.

A másodállás gyakorlásának jogi kerete azonban összetett. A munkaadók és az adóhivatal jelentős befolyást gyakorolnak a munkavállalók másodlagos tevékenységére. Míg az Alaptörvény (alaptörvény 12. cikk) értelmében minden munkavállaló szabadon gyakorolhatja hivatását, bizonyos követelményeknek meg kell felelni. A munkáltató kérheti a részmunkaidős állás bejelentését, különösen, ha ez a főállást érintheti.

Jogi keretek

A munkáltatók a munkaszerződésben nem írhatnak elő általános másodlagos tevékenységi tilalmat. Megengedhető azonban, hogy a munkavállalók bejelentsék másodlagos tevékenységeiket, különösen, ha ezek a szerződéses előírások szerint esetlegesen ütközőnek minősülnek. Egy tipikus megállapodás gyakran magában foglalja a munkáltató hozzájárulását, amelyet csak akkor lehet megtagadni, ha a bejelentés szerint jogos érdekek állnak fenn.

Sokféle információra van szüksége a munkáltatóknak a részmunkaidős állás értékeléséhez. Ez magában foglalja a tervezett tevékenységet, a céget, valamint a munkaidőt és a melléktevékenység mértékét. Ezek olyan alapvető tényezők, amelyek segítenek felmérni a fő munkára gyakorolt ​​hatást. A munkáltatónak joga van a másodlagos tevékenységet megtiltani különösen versengő tevékenységek esetén, ha az a társasági érdekeket veszélyezteti.

Munkaidő szabályozás és adózási szempontok

A másodállásban való munkavégzés fontos feltétele a munkaidő szabályozás. A fő- és részmunkaidős munkaidő teljes munkaideje nem haladhatja meg a napi 8 órát és a heti 48 órát. Ezen túlmenően a munka befejezését követően 11 órás pihenőidő szükséges. A munkavállalóknak arra is figyelniük kell, hogy ne veszélyeztessék fő munkáltatójukat azzal, hogy fizetett szabadság alatt másodlagos munkát végeznek.

Adózási szempontból a másodlagos tevékenységek is relevánsak. A másodállásból származó jövedelem után adót és társadalombiztosítási járulékot kell fizetni. A havi akár 556 eurót hozó minimunkák mentesülnek a társadalombiztosítás alól, míg az ezen összeg feletti bevételt midimunkaként lehet nyilvántartani, ami alacsonyabb adót jelent a munkavállalónak. A szokásos másodállások esetében a számlázás VI. adóosztályba tartozik, ami magas levonásokhoz vezet. Az adóbevallás azért szükséges, mert az adóhivatal mindkét fizetést hozzáadja a jövedelemadó kiszámításához.

A munkaidő felosztása a fő és a részmunkaidő között egyéni, és gyakran személyes kötelezettségektől függ. Az általános munkaidő-modellek közé tartozik a hétvégi részmunkaidős munka, a négynapos hét pénteki vagy szombati részmunkaidős munkával, valamint az esti kirándulások további munkákra. Ez nagyobb rugalmasságot biztosít, különösen a részmunkaidős alkalmazottak számára.

Összességében elmondható, hogy a másodlagos foglalkoztatás témájának számos vetülete van mind a munkavállalók, mind a munkáltatók számára. Míg bizonyos életstílusok finanszírozása sok munkavállaló számára indok, a jogi és adózási feltételeket mindig szem előtt kell tartani. Erről átfogó tájékoztatást talál a címen Pénzügyi tipp.