Elfordulás Oroszországtól: a német szövetségi kormány új gazdasági partnereket keres Közép-Ázsiában, Afrikában és Latin-Amerikában
A Scholz kancellár vezette szövetségi kormány arra törekszik, hogy elmélyítse a meglévő partnerségeket a gazdaságilag kevésbé erős afrikai, latin-amerikai és ázsiai országokkal, és új partnereket találjon. Ez válasz az Ukrajna elleni orosz támadásra, ami azt jelentette, hogy Németország többé nem függ Oroszországtól, mint fő energiaszolgáltatójától. Emellett Németország az Oroszországgal kapcsolatos rossz tapasztalatai miatt szeretné csökkenteni gazdasági függőségét Kínától. Ebben az összefüggésben Németország számára különösen érdekesek a közép-ázsiai államok nyersanyaglelőhelyei. Kazahsztán, mint a régió legerősebb gazdasága, már most is ellátja olajjal a schwedti finomítót, és ellensúlyozza a...

Elfordulás Oroszországtól: a német szövetségi kormány új gazdasági partnereket keres Közép-Ázsiában, Afrikában és Latin-Amerikában
A Scholz kancellár vezette szövetségi kormány arra törekszik, hogy elmélyítse a meglévő partnerségeket a gazdaságilag kevésbé erős afrikai, latin-amerikai és ázsiai országokkal, és új partnereket találjon. Ez válasz az Ukrajna elleni orosz támadásra, ami azt jelentette, hogy Németország többé nem függ Oroszországtól, mint fő energiaszolgáltatójától. Emellett Németország az Oroszországgal kapcsolatos rossz tapasztalatai miatt szeretné csökkenteni gazdasági függőségét Kínától. Ebben az összefüggésben Németország számára különösen érdekesek a közép-ázsiai államok nyersanyaglelőhelyei. Kazahsztán, mint a régió legerősebb gazdasága, már ellátja olajjal a schwedti finomítót, és kompenzálja az orosz szállítások csökkenését. Emellett Kazahsztán uránnal, vasérccsel, cinkkel, rézzel és aranyral is rendelkezik, így potenciális partner a hidrogén megújuló energiaforrásokból történő előállításában.
A közép-ázsiai államokkal való partnerség – akárcsak a legutóbbi berlini közép-ázsiai csúcstalálkozón – korábban újdonság volt egy EU-tagállam számára. Az érintett államok elnökei azonban nehéz helyzetben vannak, mert egyrészt szoros gazdasági kapcsolatokat ápolnak Oroszországgal, másrészt hangsúlyozzák azt is, hogy támogatják a nyugati államok Oroszország elleni szankciórendszerét. Az Ukrajna elleni orosz agressziós háború kezdete óta jelentősen megnőtt a közép-ázsiai államok exportja Oroszországba, ami azt a gyanút táplálja, hogy a nyugati cégek ezeken az országokon keresztül próbálják megkerülni az Oroszország elleni gazdasági szankciókat.
A közép-ázsiai csúcstalálkozó közös nyilatkozata nem említi Oroszországot, de kiemeli az Egyesült Nemzetek Alapokmányának alapelveit, mint például az összes állam szuverenitását és területi integritását, valamint az erőszakkal való fenyegetés vagy erőszak alkalmazásának tilalmát. Ez felfogható az ukrajnai orosz agressziós háborúra való utalásnak.
Moszkva negatívan reagált a kancellár közép-ázsiai offenzívájára. Az orosz külügyminisztérium bírálta, hogy Scholz és a kazah elnök beszélgetésében szóba került a Nyugat Oroszország elleni szankciói. Oroszország nagy jelentőséget tulajdonít a teljes körű gazdasági együttműködésnek és a jószomszédi kapcsolatoknak Kazahsztánnal, és nem várja el, hogy külső szereplők beavatkozzanak ebbe az együttműködési kapcsolatba.
A közép-ázsiai államokkal való partnerség elmélyítése, valamint az Oroszországtól és Kínától való függés csökkentése hatással lehet a német piacra és a pénzügyi szektorra. Az új együttműködések és kereskedelmi kapcsolatok pozitív hatással lehetnek a német gazdaságra azáltal, hogy megkönnyítik a nyersanyagokhoz és az értékesítési piacokhoz való hozzáférést. Ugyanakkor fennáll a veszélye annak, hogy az Oroszországgal szembeni nyugati szankciókat kijátsszák, és más országok cégei egyre inkább a közép-ázsiai államokon keresztül fognak üzletet kötni Oroszországgal.
Forrás: jelentése szerint www.bietigheimerzeitung.de
Olvassa el a cikk forrását a www.bietigheimerzeitung.de oldalon